A fiúk az anyjukra ütnek, de én ezt nem akarom, hogy tegyek ellene?
Azt tudni kell, hogy anyám vonala nem tökéletesen magyar, van egy kis tót vagy székely vér is (kicsit sötétebbek vagyunk, hajunk éjfekete, de semmiképpen nem cigány).
Namost, nem akarok fikázni senkit, de én nem akarok rá hasonlitani. Mindenben csak a rosszat látja, kiakad, lelki roncs szinte, mindenkire megjegyzést, véleményt tesz, csak önmagára sosem. A testvére is pont ilyen, magára is maradt egy garzonlakásban. Pozitivum, hogy csak női ágon látom ezt, a bátyja nem ilyen.
Én nem akarok ilyen lenni, de félek, hogy a "genetika" ezt már meghatározta? Sajnos gyakran van, hogy magamban idegeskedek valamin, amin nem rajtam múlik (igazából csak meg akarnám találni a páromat). Kicsit olyan ez, mint amikor egy cigány elhatározza, hogy nem akar olyan lenni mint a fajtársai, mert azok csak lopnak, nem dolgoznak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!