Hogy bírjátok a hosszantartó munkanélküliséget lelkileg?

Számítottam a félreértésre ezért írtam a mondókában hogy: ” Természetesen a gondviselésen nem azt értem, hogy várjuk a sült galambot. Hanem azt, hogy magunk is megteszünk mindent, ami tőlünk telik.”

„Attól nem lesz az életszínvonalam jobb, hogy morzsolgatom kezeim meg imádkozom, meg ostyákat nyammogok, meg valami vörös löttyöt iszogatok.”

Nagyon sztereotipikusan látod a keresztényeket. Ne külsőségek alapján formálj véleményt, hanem pl. olvasd el az Újszövetséget, s az alapján döntsél! Olvastad? 

A benne megjelenő szellemiség önmagáért beszél. (Van összehasonlítási alapom, kb. 16-17 éve foglalkozom, gondolkodom ilyen témákon, ismerek más vallásokat is)

„Bírom mior a szerencsétlen hajléktalannak is odaböfögik, majd Isten megsegít, mert Isten szeret.” Hajléktalan még nem voltam az igaz, de a 9. hsz-t nem csak úgy odaböfögtem neked, nem is ismerve ezt az élethelyzetet, mármint a munkanélküliséget. Van „jogalapom” hozzászólni a témához, mert én is voltam, vagyok a munkanélküliség cipőjében, átéltem a reményvesztettséget. Régebben előfordult, hogy feladtam dolgokat, mert rám jött a borúlátás, hogy úgy sincs értelme, végigcsinálni. Azóta változtam meg, mióta rájöttem a gondviselésre, ez volt a hiányzó láncszem a világképemből, s úgymond a sorsom vezetett rá – szenvedés árán -, hogy ráébredjek.

Már írtam egy hsz-ben e témáról:

„Azt mondod, hívő vagy, de realista. Az Ószövetségben is előfordul egy realista, mégpedig a Prédikátor könyve (szerzője Salamon). Ha elolvasod, készülj fel előre, hogy egy nagyon depressziós és realista írás! Ha úgy képzeljük el a világot, hogy Isten van, de nem avatkozik bele, nagyon találóan leírja a dolgokat. A nem hívők számára kb. olyan is a világ mint ahogy leírja.

Utána összehasonlításként olvasd el a Zsoltárok könyvét. Itt felcsillan a fény az éjszakában, ugyanis, kiderül, hogy a hívők számára Isten jelen van, létezik egy speciális gondviselés! Ezt az aspektusát, rejtett oldalát a világnak csak az tapasztalja meg, aki aktív hívő, azaz kapcsolatot ápol Istennel.”

„A valóságban meg nem veszik észre azt, hogy nincsenek igazi barátaik, sokaknak nincs kapcsolatuk, 30 felett szűzek.”

Jézusmária az összes keresztényről ezt gondolod? :)

„Nem a szellem világgal kell foglalkozni, hisz emberek vagyunk.”

Ez igaz, kereszténység nem azt jelenti, hogy elzárkózunk a világtól, a „szennyes világtól” meg akarjuk óvni magunkat. Ez félreértelmezett kereszténység lenne. Mindennapi emberként is lehet élni hívőként!

„Ők, akik szelleminek nevezik magukat, semmiben nem különböznek a világi embertől, ugyan azt a természetet kapták, ugyan úgy önzők, vagy ép kedvesek mint a világi, ugyan azok a tulajdonságok meg vannak bennük.”

Ha egy magát kereszténynek mondó ugyanúgy káromkodik, erőszakoskodik, hazudik, csalja a párját, rosszindulatú, stb. mint egy „világi”, akkor az illető nem keresztény, nem következett be életváltozás. Ez nem azt jelenti, hogy egy kereszténynek nincsenek jellemhibái. Nem saját erőlködésünkből leszünk jobbak, hanem hogy Isten elkezd dolgozni rajtunk, olyan élethelyzetekbe tesz bele, olyan emberekkel hoz össze – akár nehézséget jelentő- , ami hatásra fejlődhetünk. Maga Isten a szabadító (Jézus nevének jelentése is ez).

Sajnálom, hogy nem érdekel ez a dolog. Végül is választhatod, hogy saját erőddel küzdj meg az elemekkel és e világgal… Csak nem veszel tudomást egy fontos aspektusáról e világnak (Isten létéről). A kereszténység magyarázatot ad, miért van rossz és igazságtalanság a világban, annak ellenére, hogy Isten jó (merthogy Jézus azt tanította, hogy az Atya JÓ.)