Elkerülő személyiségzavarral párkapcsolat kezdés?

Szerintem nem kell erről szólni, akkor úgyis azon lesz az illető, hogy megváltoztasson, "segítsen", és rád erőlteti a szerelmét. Ezt csak azért mondom, mert nem maga a tény a probléma, hanem az, ahogy az emberek általában viszonyulnak a "beteg" emberekhez.

Miben nyilvánul meg egyébként párkapcsolati téren? És nálad hogyan alakult ki?

"Ami a dilemmát okozza, hogy annyira az elején egy ilyen kijelentés, mint 'Anna vagyok (alkoholista) személyiségzavaros' az legalább olyan horderejű reakciót vált ki a másik félben szerintem, mintha a zárójelezett rész lenne a mérvadó:), de hál'isten arról szó sincsen:). "

A helyedben semmiképp nem mondanám el, hanem adnék magamnak egy esélyt, hogy képes leszek ezt kezelni. Ha pedig nem, és a partnered nem tud ezzel együtt élni, akkor úgyis szétmentek. De ha rögtön az elején ezzel nyitsz, akkor csak elijeszted, míg, ha ezt nem nevezed meg, akkor van esély rá, hogy csak elkönyvel egy kicsit félénknek, de amúgy türelmes lesz veled. Lehet, hogy ez egy viszonylag elterjedt dolog, ami amúgy sok emberre igaz, és nem is tulajdonítana neki nagy jelentőséget, de ha azt mondod neki, hogy "figyelj, nekem >>elkerülő személyiségzavarom<< van, ugye nem gond?", akkor ez sokkal ijesztőbben hangzik, mint amilyen valószínűleg igazából. Nem kell rá feleslegesen felhívni a figyelmét, se megnevezni, mert akkor eleve rossz fényben tünteted fel magad. Ha feltűnik neki, akkor megbeszélheted vele, de amúgy valószínűleg látja rajtad amúgy is, hogy félénk vagy és vagy elfogad így, vagy nem.