Mi a véleményetek rólam ezen leirtak alapján?

Van egy rossz szokásom.

Minden egyes iskola, munkahely, bármi váltáskor, amikor szabaddá válik az időm huzamosabb ideig, egy enyhébb depresszióba esem. Semmi dolgom nincs, bármit tehetnék, ehelyett nem teszek semmit, csak mélázom. Addig mélázom, ücsörgök, töltöm a semmivel az időm, míg el nem telik egy, két, három nap, vagy akár egy hét is úgy, hogy nem mentem sehova.

Visszamegyek az emberek közé, mert vissza _kell_, mert ezt mondták, hogy ez így helyes, ők kérdeznek, én meg nem tudok nekik mit mondani.

Mit csináltam mostanság?

Semmit.

Mi van velem mostanság?

Semmi.

Kérdezném, hogy velük mi van, de egyrészt nem érdekel, másrészt érzem, hogy csak irigy lennék, hogy nekik - látszólag - minden annyira jó és eseménydús.

Közben meg megijeszt, hogy nem érdekelnek, és ettől még inkább kínosak ezek a beszélgetések, még inkább nem mennek, és még inkább nem érdekelnek.

Aztán ha lesz újra munkám, újra egyetem, tanfolyam, bármi, akkor visszarázódom nagyjából.

De ha van esélyem kijönni a ritmusból, akkor kimegyek a ritmusból. Mert, fáj bevallani, "magányos farkas" vagyok.

Nem lehet nálad is valami ilyesmi?

Ha felpörgetnéd az életedet, nem menne jobban a beszélgetés? Akarsz egyáltalán másokkal beszélgetni, vagy jól megvagy egyedül és nem is igényelnéd, ha nem éreznéd úgy, hogy igényelned kell?

Barátnőd mit csinál? Mit csináltok együtt?