Talakoztatok mar szellemekkel az eltetekben? Es hisztek a lelekben?

Nem kell foglalkozni a külső "nyomással", szerintem büszkének kell lenni arra, hogy egy ember fogékony ilyenekre, és ezzel is több lehet a beszűkült gondolkodású, természetfölötti-tagadó embereknél (nem a simán csak materialista emberekre gondolok, nem kívántam senkit sem megsérteni, kérem velem se tegye senki mindenféle ostoba szöveggel...).

Én is hiszek ebben, látni nem látom őket (mert nem akarom, tudatosan blokkolom ezt, mert iszonyatosan félnék...), de érezni érzem őket, a hidegségüket is, ha ott vannak a közelemben.

Szerintem ki kellene használni az adottságodat, és fejlesztened kellene ezeket. Ha gondolod, esetleg dobj egy e-mailt, ha van kedved foglalkozni ezekkel. De van sok jó könyv is a témában. :)

Én mikor a temetőbe megyek "látogatóba", akkor szoktam érezni, mintha valaki(k) néznének.

Fura érzés, nem rossz, csak a tudat furcsa, hogy nyilván nem "élő" ember figyel téged.

Én nagyon nyitott vagyok az ezoterikus és keleti kultúrák által vallott dolgokra, én hiszek a reinkarnációban is stb.

Szerintem sem a halál az élet vége, csak átlépünk egy másik dimenzióba, de elképzelésem nincs, hogy az milyen.

Anno, mikor dédnagyim meghalt, nem tudtam elmenni a temetésére, és amíg el nem mentem a sírjához, kb. fél-egy évig folyton vele álmodtam. Utána megszűnt.

Ezenkívül sajnos 3 gyermekemet vesztettem el (félidős terhesen) 1 éven belül, de én érzem hogy vannak, szoktam beszélni hozzájuk. A történtek után még kb. 1 hónapig voltak fura dolgok a lakásban, de ezek mára megszűntek. Érzem, hogy hallják, amit gondolok, amit mondok és hogy NAGYON SZERETEM ŐKET ÉS TALÁLKOZUNK MÉG, FOGJÁK ADDIG IS EGYMÁS KEZÉT ÉS VIGYÁZZANAK EGYMÁSRA!!!

Higgy, és ne törődj mások véleményével!

Bocsi,hogy kicsit későn írok,de most láttam meg a kérdést.

Én hiszek a szellemekben és a lélekben is.

Dédnagymamám halála után nem tudtam elmenni a temetésére,pedig nagyon fontos volt nekem.A temetés estéjén amikor lefeküdtem aludni,megjelent előttem, feketében,ahogy még sosem láttam.Megsimogatta az arcom,úgy ahogy akkor is tette,amikor még élt.Nagyon megijedtem,nem tudtam mi történik.Össze húztam magam az ágyban,sírni kezdtem.Ő még mindig simogatott.Másnap ismét eljött,harmadnap is.De azóta többet nem.Van olyan,hogy teljesen kétségbeesetten hívom,de Ő nem jön.:((

Szinte minden este azt érzem,hogy van (valaki) a házban.Senki nincs természetesen,én viszont rettegek.Nem tudom hogy miért érzem így,de azt hiszem,hogy a dédim szelleme az.://

Ööööööhm... Nagyon hülyének, elmebetegnek, őrültnek fogtok tartani. Én is annak tartom magam..! Bár az előzőek alapján talán megértitek. Félek. A 15 éves unokabátyám öngyilkos lett január 19-én. Azóta folyamatosan érzem, hogy figyel, hogy itt van velem, neki játszom zongorán, miközben mozognak a függönyök, pedig minden ablak csukva van.. Ilyesmi. Az anyukája mesélte, hogy dolgok esnek le a polcról csak úgy, és hasonlók.. De ez szerintem eszméletlenül ijesztő.

Ma például.. Kivettem a spejzból egy doboz almalevet. Becsuktam az ajtót. Bekapcsoltam a tévét, leültem a kanapéra... Majdnem ráültem a macskára, aki a fotelben alszik. A macska a fotelben alszik. Ez fontos. Én leülök, leteszem az almalevet, erre kinyílik a spejzajtó. Befosok, mondom, mi van?! A macskára gyanakszom, de ő a fotelben alszik! Hallom a nyikorgást, amivel lassan kinyílik, és innen pont rá is látok. Láttam, ahogy kinyílik, de nem volt ott semmi, ami kinyitotta volna. Esküszöm... Erre átülök a másik kanapéra, hogy jobban lássam az ajtót. És mozog. MOZOG. Először azt hittem, képzelődöm, mert most keltem és még nemnagyon látok semmit. Csak bámulom az ajtónkat, és esküszöm!!, mozog. Jobbra-balra-jobbra-balra-jobbra-balra. Összehasonlítom a többi, egy helyben álló ajtóval. Tényleg mozog. Huzat? Dehát akkor a többi is mozogna, és csukva van minden. És tényleg SEMMI nem volt ott, ami mozgathatta volna. MI TÖRTÉNT??? Aztán megkérdezem, full remegve, hogy "van itt valaki..?", és MI TÖRTÉNIK?? Abbahagyja a mozgást. Esküszöm, azóta mozdulatlan... Nem viccelek!! NINCS ITTHON SENKI, CSAK ÉN!! TUDJÁTOK, MILYEN EZ??? Mint mikor bezártam kulcsra az ajtót januárban, Peti halála után pár nappal, leültem zongorázni, erre felhívtak rejtett számról, mikor felvettem, letették, aztán kopogtak, és mikor odanéztem a bejárati ajtóra, nem volt ott senki, SENKI, de a kulcsra zárt ajtó TÁRVA-NYITVA volt. És esküszöm, hogy hallottam a kopogást, különben nem megyek oda az ajtóhoz...

Nem tudom ezeket hová tenni. Úgy érzem, totál bekattantam. De ezek nem normális dolgok...