Mit tehetnék? Segítsen valaki mert teljesen tanácstalan vagyok. (Többi lent. )
Tudom hogy nagyon sok hasonló kérdés van itt fent és biztos unja már mindenki, de azért remélem valaki tud tanácsot adni! Előre leszögezném nem önsajnáltatás céljából írok, hanem azért hogy kapjak egy jó tippet amit megfogadhatnék!
Szóval arról van szó hogy már elég régóta gyötör az öngyilkosság gondolata. Már többször végiggondoltam hogy tenném meg. Már tényleg csak egyetlen dolog tart itt, a legjobb barátnőm! Semmi más nincs amiért még itt vagyok, ő tartja bennem a lelket. De mostanában már ez sem elég ahhoz hogy visszatartson..
Röviden megpróbálom megfogalmazni a fő problémáimat ami miatt szerintem ez a gondolat egyre erősödik. Szóval először is nagyon csúnya és kövér vagyok és ezt nem csak úgy mondom, hanem ez így is van! Másodszor kb 1.5 évvel ezelőtt meghalt a barátom, az egyetlen ember aki feltétel nélkül szeretett és én is őt! Ez talán a legfőbb ok! Harmadszor eléggé rossz a családi légkör..sok a viszály..nem nagyon vagyok jóban egyik családtagommal sem..! És még ezen kívül is van sok kisebb probléma de azt már nem írom le..
Szóval eléggé egyedül maradtam és nagyon el vagyok keseredve! Úgy érzem semmi értelme nincs már az életemnek és így állandóan csak az öngyilkosságra gondolok..Tudom hogy az gyávaság meg hogy hülyeség de nem látok már más kiutat..
És még kiegészítésképpen hogy teljes legyen a kép vagdosom is magam..
Nem tudom mit tegyek, mihez kezdjek.. Ha valakinek van ötlete akkor annak nagyon örülnék!
Köszönöm hogy szántál rám pár percet és elolvastad!
Remélem van valakinek egy jó ötlete!
Előre is köszönöm!
17/L
Gondolj arra hogy amit eddig dolgoztál: a tanulás, a felvételi, a középiskola...
Ne vesszen kárba mindez.
És mégis hogy akartad megölni magad???!!!
.
Hidd el, az öngyilkosság nem old meg semmit. Van olyan ismerősöm, aki pár éve öngyilkosságot kísérelt meg, és most boldogabb mint valaha. Gondolj bele, lehet, hogy évek múlva visszagondolsz és hálát adsz az égnek, hogy nem dobtad el az életed magadtól. Tudom, hogy közhelyes, de az élet egy ajándék, ami nem mindenkinek adatik meg, és minden percét ki kell élvezni. Lehet, hogy azt hiszed, nincs értelme tovább élni, de hidd el, a jövőd elég indok. Én is a pszichológust tanácsolom, lehet hogy te azt hiszed, nem tud segíteni, de igenis tud. Egy próbát megér. :)
Sok sikert!
semmiképpen se tedd meg
nekem is nagyon sok problémám van: anyukám több mint 10 éve meghalt, szegény a családunk de most ezt nem csak úgy mondom, komolyan nyomorgunk....ezért is nagyon sok vihar van a családban, + bigott vallásosak, amitől már kikészülök.
nem értem minek kell ezt rám erőltetni, hiszek Istenben, de ez már túlzás
ja és mindezeken felül még utál az egész társadalom gondolok itt az osztályra komolyan 1 barátnőm van tőle hallom, hogy miket mond rólam az osztály pedig a légynek sem ártok, nem is nagyon szólok hozzájuk csak ahoz az 1 barátnőmhöz, ráadásul ebbe a kis isten háta mögötti faluba is ellenszenvet érzek.....
elhiszem, hogy nehéz a barátod elvesztését feldolgozni :( idővel jobb lesz és biztos vagyok benne, hogy fogsz még olyan emberrel találkozni aki igazán szeret
nemsokára felnősz, engem is ez tart életben, hogy még két év a gimi és akkor mehetek remélem felvesznek egyetemre és akkor elmehetek itthonról
találnod kell valami célt az életednek
légy bátor, hidd el nem megoldás, nem tudhatod, hogy mit hozna még az élet, ha máris feladod. nagyon fiatal vagy még. külsőd miatt meg én azt mondom ne aggódj, a szépség nem egyenlő a külsőségekkel senki sem tökéletes
kitartást!
#11/15: Amit eddig tettem életemben az egy nagy nulla! Nincs már semmi vesztenivalóm!
És nagyon sokféleképpen meg tudnám tenni! Had ne soroljam!
#Kedves Marka Péter Endre! Ezt én mind nagyon jól tudom amit leírtál és nagyon sokszor próbáltam váltani is és lényegében mindent amit írtál, de sajnos mindig feladtam..Nincs bennem elég kitartás és mostmár erőm sincs változtatni...Szeretnék változni de úgy érzem mintha minden pillanattal egyre gyengébb lennék és nincs hozzá erőm..nem tudom megfordítani a folyamatot..!
De azért köszönöm a bizalmat és a biztatást!
#13/15: Írtam!
#14/15: Tudom hogy az öngyilkosságot nem látod megoldásnak de ha az én helyemben lennél éreznéd hogy ez az egyetlen kiút! Az a baj hogy nincs jövőképem! És igazándiból nem is hiszem hogy elég erős vagyok az élethez...
De a pszichológushoz minek menjek? Úgyis csak felírja a nyugtatót és csendben ülhetek a sarokba mint valami szobanövény...Az milyen jövő?!
Azért köszönöm!
#15/15:Részvétem az anyukád miatt és nagyon sajnálom hogy ilyen helyzetben vagy! Mégis örülök hogy így is képes vagy élni! Tudom hogy nagyon sok embernek sokkal több problémája van mint nekem de ez engem nem vigasztal...
Igen mindenki azt mondja hogy idővel jobb lesz viszont nálam ez fordítva sikerült és egyre csak rosszabb...
Nemhiszem hogy van a világon bárki aki szeretni tudna egy ilyet...
Igen fiatal vagyok és előttem az élet viszont nekem már nincs se erőm, se kedvem az élethez... Nem bírnám az egyetemet és nem tudok semmilyen szakmát sem elképzelni amit jól tudnék csinálni és szeretném is...
Keresem az életcélom de sajnos nem találom szóval így nehéz...
Hát igen mindenki azt mondja hogy a külső nem számít viszont ez egyáltalán nem így van...a külső számít a legjobban a mai világban!
De köszönöm a jó tanácsokat és hogy szántál rám pár percet!
5 perce írtam egy másik kérdésre:
Menj a szabadba. Ha nem éri elég fény a tobozmirigyedet, melatonint termel, ami a depi ugródeszkája. Egyél kevesebb szénhidrátot, meg hüvelyest, ezek ugyanis mérgezik a szervezetedet, és ettől is növekszik benned a düh és a lehangoltság. Nem véletlen, hogy "mérges"-nek mondja a nyelvünk a dühödt embert. Sportolj valamit. A mozgás segít megszabadulni az önértékelési gondoktól is, ráadásul a koncentráció elvonja a figyelmedet a 18 évesekre jellemző álproblémákról.
Ami pedig azt illeti, hogy mi történne, ha megmentenének: midenki lehülyézne. Megsúgom, ha sikerül, akkor is. A kamaszok úgy képzelik, ha meghalak, mindenki összeomlik fájdalmában, és őt fogja siratni. Hát nem! A nap ugyanúgy fog sütni, a szerelmesek ugyanúgy összebújnak, a madarak ugyanúgy fújják a nótájukat, és senkit sem fog meghatni, hogy Kovács Piroska nem bírta a gyűrődést, és belehalt abba a hangulatba, amin az ő korában MINDENKI keresztülment.
Ha nincs kiút, akkor keresd a befele vezető utat, a boldogsághoz.
Örülni kell hogy élhetsz, sajnos vannak olyanok akik élnének még, de nem lehet!
Hidd el, és élj tovább, 1 életet kaptál, amit nem szabad eldobni.
#17/19: Hát végtére is igazad van, ártani nem árthat! Köszönöm!
#18/19: Egész nap odakint vagyok. Alig eszek valamit, lényegében csak gyümölcsöt, zöldséget. Mivel kertes házban élek így a nap nagyrészében dolgozok és még emellett kosárlabdázni is járok. És az én értékítéletem szerint a fentebb említettek nem álproblémák. Bár tudom hogy erre a korosztályra ez jellemző!
Így is mindenki lehülyéz! Nem gondolom hogy bárkinek is hiányoznék! Épp ellenkezőleg! Tudom hogy senkinek nem lenne rosszabb ha nem lennék! Lehet hogy ezen mindenki keresztülment de ez engem nem vigasztal!
Köszönöm a válaszodat!
#19/19: Én egész mást hiszek! Ha most ezt az életemet eldobom, vissza kell jöjjek egy ennél is rosszabba, de még ez sem tart vissza!
Köszönöm a válaszod!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!