Nem tehetek az ellen semmit, hogy nagyon érzékeny vagyok? 14/L

Nem tudom miért lettem ilyen, de már kicsit elegem van magamból.. Ha valaki erélyesebben szól rám, elkezdenek folyni a könnyeim. Suliban sokszor kerültem kínos helyzetbe, mivel, mint minden osztályban, itt is megvannak az osztály ""nagymenői"", akik mindenkit leszólnak. Amikor 1-2 rossz szót szólnak, akkor még nem sírok, csak elgondolkodom, hogy hol ronthattam el.. Viszont amikor negyed órán át kapom a sértéseket, akkor eltörik a mécses. Sírás után nem szólogatnak be, csak olyasmi hagyja el a szájukat, hogy "nem mondok semmit nehogy sírj"..De ezt nem szemét hangsúllyal mondják, ilyenkor kicsit jobban érzem magam..de hamar elfelejtik, hogy mennyire megbántották, 1 hét után minden a régi. A másik dolog: rettentő hamar megszeretem a fiúkat. Pl. meglátok valakit, beszélgetek vele 1-2 szót (vagy annyit se), megnézem az összes képét/kiírását facebookon, aztán azon kapom magam, hogy minden pillanatban rá gondolok. Ez tarthat kb. 3-4 hónapig, addig az esti programom szomorú zene hallgatás+a fiún való gondolkodás, képei nézegetése. Vagdostam is már magam, amit megbántam, de mégis megtenném újra, mert a dolgok nem akarnak rendbe jönni..A családi hátterem elég rossz, de ezt egyik osztálytársam/tanárom sem gondolja. Igazából nincs kérdésem, csak jó volt kiadni magamból..:') Ha választ akarsz írni, akkor az őszinte gondolatodat írd..max. ejtek egy pár könnycseppet miattad, de nem vészes :')