Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Hogyan mondjam el a pszichológ...

Hogyan mondjam el a pszichológusomnak, hogy szeretem (nem szerelemből, kicsit bonyolult->többi lent)?

Figyelt kérdés

Szóval az utóbbi időben nem nagyon jövök ki a pszichológusommal. Eléggé vegyesek az érzéseim vele kapcsolatban. Ma például 5 perc után mondtam neki, hogy inkább mennék, mert egyszerűen nem bírtam elviselni,nem tudtam vele beszélni. Mondtam neki, hogy nincs szükségem a megértésére és sajnálatára. Mire Ő megkérdezte, hogy akkor mit szeretnék tőle? Mondtam, hogy csak annyit, hogy meghallgasson. Aztán kérdezte, hogy tudok-e szeretni? Erre nem igazán válaszoltam, csak nyögtem neki valamit.

Aztán eljöttem, de amint kiléptem már éreztem, hogy mindjárt elsírom magam, mert amiket elmondtam, azok egyáltalán nem igazak. Igazából nagyon-nagyon nagy szükségem van rá, mert egyedül vagyok a problémámmal, de a világért sem mondanám el ezt neki.

A lényeg, hogy problémáim vannak az érzéseim kimutatásával. Ha valakihez kötődöm, megkedvelem, megszeretem, akkor az illetőt konkrétan szelektálom az életemből. És most, ugyanígy jártam a pszichológusommal is. Én szeretem Őt, éppen ezért az elmúlt időszakban annyira nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy távol tartsam magamtól, hogy már ott tartok, hogy nem tudok neki elmondani dolgokat. Egyszerre nem tudok megbirkózni a problémámmal és azzal is, hogy Őt távol tartsam. Nem találom az egyensúlyt. Nem akarom, hogy tudja, hogy mit is érzek vele kapcsolatban, mert kiszolgáltatott lennék, és az zavarna a legjobban, hogy tudná, hogy fontos nekem. Nem tudom mit tegyek, de már iszonyatosan zavar, hogy próbálom minél távolabb tartani és félek, hogy erre rámegy az elmúlt egy év... Szóval vállaljam fel az érzéseimet? Nem lesz rossz döntés ha ilyen hatalmas (számomra) bizalmat adok a kezébe?


2014. ápr. 3. 20:38
 1/4 anonim ***** válasza:
Írd le neki, amiket érzel, és add oda legközelebb.
2014. ápr. 3. 20:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:

"A lényeg, hogy problémáim vannak az érzéseim kimutatásával. Ha valakihez kötődöm, megkedvelem, megszeretem, akkor az illetőt konkrétan szelektálom az életemből. És most, ugyanígy jártam a pszichológusommal is."


Azért jártál így a szakemberrel, mert rávetíted az édesanyádat és a vele kapcsolatos érzelmeidet. Ez a terápia része. Bízd csak szépen magad a szakemberre, és neki mondd el azt, amit ide leírtál. Nem kell "kicselezni", legyél szépen vele őszintem vállalj minden érzést, ő csak akkor tud neked segíteni.


Nem lesz gond a "hatalmas bizalommal", hiszen éppen az az egyik legnagyobb gondod, hogy azt sem igen tudod, mi az. "Hála" a kedves édesmamának... :(


Vállalj csak fel mindent és sok sikert, gyógyulást! :)

2014. ápr. 3. 21:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat!

Kedves Utolsó: nem igazán értem, hogy kerül anyukám a képbe? Nincs problémám vele, inkább csak magammal. :)

Igazából úgy érzem mintha egy harc zajlana bennem. Úgy érzem, hogy csak egy dologgal tudok most megküzdeni és ezért választanom kell a terápia (az odaadás, bizalom, a szeretetem felvállalása) és a pszichológusom iránt érzett érzéseim közül (magyarul abbahagyom a terápiát, mert félek felvállalni az érzéseimet). És most úgy érzem, hogy az utóbbi áll győztesre: inkább befejezem a terápiát, csak hogy ne kelljen felvállalnom az érzéseimet. :/

2014. ápr. 3. 22:20
 4/4 anonim ***** válasza:

Jobb ha tudod, hogy MINDEN pszichés probléma a szülőktől, elsősorban az anyától ered, csak ezt borzasztóan nehéz ám felismerni, mert a szülő mindannyiunk számára tabu.

És ez nem azt jelenti, hogy akkor utálni kell a szülőt...

Egyszerűen csak felismerni, hogy ő is tévedhet, hibázhat, nem csalhatatlan, és nem mi vagyunk a hibásak azért, amilyenek lettünk. Megoszlik a felelősség. Óriási megkönnyebbülés. :)

Én a terápiám során jöttem rá, hogy anyám nárcisztikus személyiségzavarban szenved. Korábban azt mondtam, hogy de hát minden rendben van vele, jó a kapcsolatunk... fenéket. Sokkal defektesebb, mint én. De ez a felismerés sokat javított ám a kapcsolatunkon! Bizony a terápiában jónéhány tabut le kell dönteni, és ez nehéz. De megéri.

Gyanítom, hogy ha tudnád hibáztatni a szüleidet is, és tudnál megbocsátani utána, akkor már a kötődés is jobban menne!

(A kötődési mintázat EGY éves kor előtt alakul ki. Tehát ha te bizonytalanul kötődő vagy, akkor 101%, hogy az édesanyáddal való kapcsolatodban keresendő a probléma gyökere.)

2014. ápr. 11. 22:38
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!