Esküszöm, hogy öngyilkos leszek. Mit kéne tennem?
Ami itthon történik, az egyszerűen elfogadhatatlan.Utálok itthon lenni, félek hazajárni.Van egy dolog, amit itt nem szeretnék elmesélni, de priviben bárkinek szívesen mesélek róla.A szüleimmel állandóan veszekedem, ok nélkül bántanak..Anyukámal nagyon rossz a kapcsolatom, és egyszerűen semmit nem lehet megbeszélni vele.
Emelett van még rengeteg minden, ami miatt nem vagyok most a legjobb passzban..És vagdosom is magam..És mostanába összevesztem néhány barátommal is, és sorra elveszítek mindenkit..És..Megakarok halni.
amit ide írtam azt mondanám neked is:
http://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__5..
Ha gondolod nekem is írhatsz!
De egyet ne felejts el: Meghalni nem dicsőség,arra bárki képes!
Tegyél nagy dolgokat! Változtasd meg a nézőpontodat és az életedet! Nem nagy változásokra gondolok. Tűzz ki magadnak célokat! Például: megnyerem ezt a versenyt vagy minden nap lefordítok egy idézetet az általam tanult nyelvből. Akármi! Ne foglalkozz senkivel és semmivel csak magaddal! Nem tudom,hogy hány éves vagy, de tanulj! Attól csak több leszel. A tudás az, amit senki nem vehet el tőled. Lehet,hogy a családod és a barátaidat elveszíted, de amit megtanultál, az örökké a tiéd lesz, és arra majd tudsz építeni. Kezdj el élni! Szerezz másik barátokat! A vagdosást pedig most fejezd be! Mutasd meg a világnak és a szüleidnek(ha bár nem ismerem a történeted),hogy igenis érsz valamit! Nézzenek meg tíz év múlva.
Gondolj a jövőre! Legyél optimista!
Elmesélem nektek a sztorimat!
Van egy autista testvérem. Körülbelül ötödikes lehettem, amikor minden elveszítettem. Előtte egy nagyon népszerű lány voltam. Mindenki a barátom akart lenni. Aztán megtudták,hogy van egy autista testvérem és csúfolni kezdtek miatta. Buta emberek! Persze a közeli barátaim,osztálytársaim tudták mi a helyzet, de ők is elhagytak, mert a többiek is. Egyedül maradtam. Hazamenni is utáltam a tesóm miatt, hiszen akkor úgy gondoltam,hogy ő az oka mindennek...Nem volt senkim. Én is az öngyilkosságon gondolkodtam.Rászoktam a cigire (11 évesen!!!). Majd nagy magányomba belegondoltam. Örülj az élet örömeinek! Örülj,hogy látsz,szagolsz,érzel. Játszhatsz, iskolába járhatsz, beszélhetsz! Örülj az élet apró örömeinek. Igaz, ettől nem fognak jobban kedvelni. Gondoltam, sza*ok rá,hogy ki mit gondol rólam. Elkezdtem edzeni. Jelenleg kockás a hasam, és jól nézek ki.:) Az alatt az idő alatt megtanultam angolul, úgy, hogy a középfokú nyelvvizsgától már csak pár hónap választ el. Terveim között van az,hogy elmegyek külföldre. És meg fogom valósítani! Hiszek magamban!
Az akkori utálóim, most irigykednek, hogy milyen edzet és sportos vagyok, és hogy milyen jól tudok angolul,amikor ők még sehol sem vannak...azóta megbeszéltem a "barátaimmal" az ügyet, és harag nélkül váltunk el. Úgy gondolom,hogy tudtak róla,hogy van egy beteg testvérem, de amikor mindenki megtudta, akkor ők is otthagytak. Pont akkor,amikor a legnagyobb szükségem lett volna rájuk. A konditeremben új barátokat szereztem, és felvételt nyertem a város legelitebb két tannyelvű iskolájába. Ott újabb barátokat szereztem, és eléggé népszerű is vagyok. Az utálóim pedig sárgulnak az irigységtől.
Bocsánat,hogy beoffoltam a kérdésedbe, de úgy éreztem, hogy fontos leírom. Az öngyilkosságot pedig felejts el. Én nagyon szívesen leszek a barátod, ha ezen múlik.:)
Várom a válaszodat! Kitartás! Idővel minden jobb lesz. Ha magától nem,akkor változtass rajta! Én nagyon szívesen segítek!
Nagy virtuális ölelés!:)
15/L
Ha úgy érzed, én is szívesen beszélgetek veled!
Az öngyilkosságot meg felejtsd el, én vágtam fel az ereim, ahogy látod túléltem, és láttam a pszichiátriát. Te nem akarsz odakerülni, hidd el. Azzal csak veszítesz, nyerni nem fogsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!