Nemi önmegtartóztatás okozhat-e valamilyen mentális rendellenességet?

Elég sokat fogytam, meg ideges is vagyok egyfolytába. Nők társaságában meg már szorongok is. Volt egy dédimamám aki nagyon szeretett de sosem viszonoztam neki, aztán pedig egyszercsak hirtelen meghalt. Nagyon vallásos volt. Akkor nem bírtam a lelkiismeretemmel elszámolni, de még most is bennem van ez a dolog hogy ilyet tettem. Úgy megy el valaki hogy a másik le se sz*rja.

Ja és mellesleg a prosztatám is bevan gyulladva, gondolom a nemi élet hiánya miatt. Nem értem, a katolikus papok hogy bírják ezt?

Nemtudom de kezdem látni hogy ennek semmi értelme, csak önsajnálgatás. Mennem kell és élnem kell az életemet, Ő meghalt, de az élet megy tovább. Bárcsak elmondhatnám Neki hogy mennyire sajnálom, de már nem tudom. Csak bízom benne hogy jó halála volt, nem voltam ott mellette az utolsó percekben, de aztmondták szépen csendben elaludt.