Ki tudna segíteni? Lehetetlen a viselkedésem, pár lépésnyire vagyok a teljes megzavarodástól!

Szerintem hallgass a dirire! Az már tényleg durva, ha idegességedben bevered az ablakot ráadásul "közönség előtt"

Rengeteg felgyülemlett düh, fájdalom van benned, amit szemel láthatólag nem igazán tudsz kezelni, szerintem is jót tenne, ha segítséget kérnél szakembertől! Jobb most, mint hagyni, hogy elfajuljon, és később lásd kárát

Valószínűleg sokkal érzékenyebb típus vagy az átlagnál, mélyebben éled meg a veled történt traumákat, és szerintem már csak emiatt is érdemes lenne tényleg beszélgetni valakivel. Fájdalmas dolog feltárni ezket a dolgokat, és megpróbálni feldolgozni, de azt te is látod, hogy a "nem foglalkozom vele stratégia" nem igazán vezet jóra. A felgyülemlett feszültségnek valahogy úgy is ki kell robbannia, ha meg magadba fojtod és egyfolytában őrlődsz rajtuk az mindenféle betegségehez vezet. Nem csak pszichés de testi betegségekhez is! Az is egy jó dolog, ha ilyen művészi módon kiadod magadból, de nem elég! (Legalábbis nekem nem igazán volt az...)

Nem vagyok orvos, nem vagyok pszichológus, csak én is megjártam a magam poklát és utólag bánom, hogy a te korodban nem volt aki segítsen feldolgozni a dolgokat.

Gondold meg! Te egyébként amikor kiírtad a kérdésedet, milyen fajta segítségre gondoltál?

Nézd, az iskola akaratod ellenére is kezdeményezheti a kivizsgálásodat, még akkor is, ha a szüleid ebben nem működnek együtt. (Végső esetben akár a családból is kiemelhetnek, intézetbe is kerülhetsz...)

A problémákkal szembesülni nem könnyű, de nem lehet azokat büntetlenül elfojtani, ha ezt teszed, akkor 20-30-40 év múlva is gondot fognak okozni. (És akkor sokkal több mindennel kell majd egyszerre küzdened, pl. azzal, hogy a saját gyermekednek is továbbadtad már a lelki nyavalyáidat... Ha elfojtod, akkor depresszió, pánikbetegség, fizikai betegségek formájában jelentkezik majd - életed végéig!)

Most olyan korban vagy, amikor a személyiséged még alakul, viszonylag könnyen helyre lehetne tenni a problémákat. Később ez csak nehezedik! De ahogy írtam, ez nem is feltétlenül a TE döntésed, akár szándékod ellenére is beutalhatnak pszichiátriára: kiskorú vagy, nincs beleszólásod.

Jobban jársz tehát, ha magad vállalod és együttműködsz. Én javasolnám a Vadaskert pszichiátriát, több tanítványom járt ott, illetve a saját gyermekem is. Nagyon jól érezte magát mindenki, jó szakemberek vannak és nagyon kulturált körülmények. Olyan az egész, mint egy jó kis tábor. Komolyan.