Miért nem tudok normálisan élni? Őrült vagyok?
A gondolataim, és érzéseim 10 percenként váltakozik.
Nem tudok magamban elhatározni semmit, nem tudok dűlőre jutni semmiben, mert mihelyst van egy nézetem egy adott dologgal kapcsolatban, szinte azonnal el is száll, és már másként vélekedek az adott dologról, utána ugyanez megint..így megy láncszerűen.
Tele vagyok téveszmékkel..
Attól félek, hogy éjszaka feljönnek a földből a halottak a padlómon keresztül, olyan jár a fejemben, hogy a házunk párhuzamosan helyezkedik el a temetővel (pedig kb. 1,5 km-re lakunk a temetőtől), és nem hagynak nyugodni ezek a dolgok.
Azt hiszem magamról, hogy varázsló vagyok, gondolattal tudok irányítani dolgokat.
Félek, hogy mi van, ha mások hallják a gondolataim?
Mindig olyan érzésem van, hogy figyelnek engem.
Késztetést érzek dolgokra, hogy megtegyem azokat.
Pl.: gyilkoljak, szexeljek egy sokkal fiatalabb emberrel, vagy halottakkal..
Agresszív vagyok, egész nap feszült, már egy kis semmiségtől a plafonon vagyok.
Azok a dolgok, amik más embereket megráznak lelkileg, engem hidegen hagynak.
Nem merek megnézni egy picit durvább filmet, vagy nem merek elolvasni egy olyan könyvet, ami picit durvább, mert félek, hogy bekattanok, és ész nélkül gyilkolni kezdek.
A Carrie c.-ű filmet szeretném nagyon megnézni, meg a könyvet elolvasni, de nem merem, mert mi lesz, ha beáll nálam egy rövidzárlat, és mindenkit legyilkolok, mint Carrie a filmben?
Rengeteget szorongok..szinte mindentől.
Apró, fényes foltokat látok egész nap, meg homályos árnyakat a szemem sarkában.
Elzárkózom a külvilágtól.
A szüleim teljesen ki vannak akadva, minden nap megfenyegetnek, leordítják a fejem.
És hiába mondom nekik, hogy mi a bajom, nem hisznek nekem.
A pszichológusom is leadott, mert szerinte megvezettem, mert nekem nincs semmi bajom, mert nem látszik rajtam.
Magamban sínylődök, szenvedek, kifelé nem mutatom.
Rengteget szoktam remegni, az izmaim megrándulnak, szinte percenként.
Ráng a karom, lábam, fejem, néha még a szemem is táncot jár az üregében.
Mi történik velem?
válasza:Téged olvasva egyetértek azzal, amit a pszichológus mondott.
Én sem tudom eldönteni igazat mondasz, vagy sem, de egyelőre arra hajlok, hogy meg akarsz bennünket is vezetni.
Olyan kamuszaga van, ha érted, mire gondolok.
Köszönöm szépen a megértést.
19:43-kor számomra az a legszórakoztatóbb program, hogy megvezetem a Gyakorikérdések felhasználóit.
Miért kamuznék?
Teljesen elvesztem már, nem tudom, mit tegyek.
Minden igaz szóról szóra, amit leírtam.
Öngyilkosság, az a megoldás, legalább akkor biztos, hogy senkit nem fogok bántani, és nekem se kell tovább küszködnöm.
válasza: válasza:És mégis hogy jussak el egy pszichiáterhez?
A szüleim lemondtak rólam, azt mondták, több orvoshoz nem visznek, lesz*rják, hogy mit érzek, milyen gondolataim vannak.
Ha más súlyos lesz, bedugnak egy idegosztályra, és kitagadnak.
Ezt mondták a szüleim.
válasza:
válasza:Nekem is sántít a sztori, ugyanis ezek alapvetően a skizofrénia tünetei lennének... csakhogy, aki skizofrén, annak nincs betegségtudata, sőt, tagadja, hogy lennének.
Tehát ellentmondásos.
Ezen kívül egymásnak teljesen ellentmondó kényszerképzetekről írsz (félsz a halottaktól, de azért szexelnél velük).
Ettől függetlenül tényleg kéne egy pszichológus, mert ezzel a szüleid - és mások - figyelmét próbálod magadra felhívni, tehát egy normális szakember észrevenné, hogy ez egy "segélykiáltás".
(Olyan ember meg nincs, akinek nincs semmi baja, tehát ezért egyetlen pszichológus sem "ad le" esetet, csak akkor, ha a páciens nem őszinte. Ezt pedig azért egy szakember leveszi egy idő után...)
válasza:Ugyan már, miért ne lehetne tudatában annak, hogy kényszerképzetei vannak? Lehet, hogy nem ez az általános, de kivételek itt is előfordulhatnak, nem igaz? Talán nem mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy a téveszméi valóságosak.
A kérdező az eszével tudja, hogy nem fognak feljönni a halottak a szobája padlóján, de valamiért mégis ilyesmiktől fél. Számomra ez egyáltalán nem olyan hihetetlen.
Aztán lehet, hogy ez tényleg csak figyelemfelhívás a kérdező részéről. De akkor is kell a segítség.
Kérdező! Én is azt ajánlom, hogy a gyerekorvosodhoz menj el, ő majd elirányít a megfelelő szakemberhez!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!