Az anorexia mentális zavar?

Az anorexia eleinte mentális zavar, ami idővel fizikai állapot romlást is okoz, sőt, halálos is lehet, mint sokat hallottaunk már róla.

Azt hiszem, hogy te nagyon vékony lehetsz, legalábbis én legvéknyabb időszakomban voltam 50 kiló 179 cm-hez és édesanyám már többször elsiratott. Rajtam az az ötven kiló is a csontokból állt, illetve elég izmos voltam akkor, az izom pedig többet nyom, mint a sima husi, hájacska.

Neked kell tudnod, hogy van-e mentális problémád!

Ha alapvetően ilyen a testalkatod, nincs szükséged több táplálékra, egészségesnek érzed magad és meg vagy elégedve ezzel, valamint azért mozogsz naponta háromszor, mert jól esik, vagy valamilyen sportot űzöl versenyszerűen, akkor nincs bajod.

Ha azért eszel keveset, mert nem engedsz magadnak többet és azért sportolsz ennyit, mert egyébként nem tudnál a tükörbe nézni lefekvéskor, tehát minden tőled telhetőt megteszel azért, hogy nehogy e súly felé menj, akkor viszont rossz úton haladsz és veszélyben vagy.

Én hiszem azt, hogy az egészséges ember szervezete érzi, hogy mennyi kalóriabevitelre, mozgásra van szükség és kialakítja maga számára a megfelelő átlagsúlyt (egészséges alatt azt értem, hogy emberünk nem szenved gyomor, hormon, lelkizavarokban).

Szerinted miért vagy 44 kiló? Azért mert neked ez az átlagos, vagy azért, mert te erőlteted?

A masodik válaszoló vagyok. Rossz hírem van! Attól tartok, hogy ez már anorexia, vagy erősen haladsz felé.

Próbálj meg leállni! Van párod? (Bár attól tartok, hogy nincs, ha lenne, akkor talán az énképed is egészséges lenne.) Azt hiszem, hogy egy partner ebben tud segíteni, vagy szülők, testvérek, barátok.

Először is beszélned kell róla. Barátnővel üljetek össze egy (vagy több) üveg bor mellett és mondj el mindent, olyan dolgok fognak belőled előjönni ezzel kapcsolatban, amire nem is gondoltál és másnap el sem hiszed, hogy ezt tényleg komolyan gondoltad, de mégis okos dolgok.

Ha nem megy, akkor kérj segítséget. De ha elég reális vagy, ismered a saját lehetőségeidet és korlátaidat, és értelmesen el tudsz gondolkodni arról, hogy milyen esélyeid, életed lesz a jövőben, ha ez a dolog még jobban eluralkodik feletted, akkor azt hiszem, hogy önmagadtól is le tudsz állni.

Fizikálisan hogy vagy? Gyomrod rendben? Nincsenek szédüléses, remegéses rohamaid?

'a barátnőmmel meg má beszéltem erről de úgy gondolja h majd kinövöm anyám is észrevette h valmi gond lehet de nem naon csinál semmit.'

Azt hiszem egy nagy adag szeretetre van szükséged,hogy figyeljenek rád-jól esne neked,ha észrevenné valaki,hogy gond van.Ez az egész a te segélykiáltásod...ez kiderül a fenti idézetből,de a kérdésed megfogalmazásából is.azért kérdezték,hogy van-e barátod(aki szeret),mert ha lenne,szeretne téged,és már észrevenné,hogy nincs rendben valami.Az persze természetes ilyenkor,hogy nem tudsz ilyen kapcsolatot kialakítani,de persze jólesne.Az életben viszont nem nagyon figyelnek egymásra az emberek,hidegek,és sokszor van olyan,hogy segítséget várnánk el,de nem kapsz,olyanoktól se,akiknek elméletileg 'kötelességük lenne'-anyukádra és a barátnődre gondolok.Tudom,miről beszélek,nekem is vannak gondjaim,és anyám nem nagyon segít,barátaim nincs sok,de van egy barátom,akivel nagyon megértjük egymást,támogat,és neki beszélhetek csak a problémámról.

Te is tudod,hogy anorexiás vagy,de azt várod,hogy más vegye észre helyetted,de lehet,hogy még akkor se hinnéd el.És meglehet,hogy senki nem fogja észrevenni,akkor mi lesz? még jobban lefogysz,míg végül nem bírja a szervezeted?gondolj arra,hogy minden testrészed megvan,egészséges lennél,ha ezt a fogyózást abbahagynád...nem sajnálod a tested,a szöveteid,a szerveid,hogy így kínzod őket?Ők szolgálnának téged,segítenének téged az életben,és egy új életet is világra hoznának,te meg ezt tönkreteszed?

Én is csináltam olyan hülyeségeket,hogy nem ettem és eddzettem kb.2 hónapig,de ezen elgondolkodtam,és abbahagytam ...nekem elég volt ez is.pedig akkor mellettem se volt senki,se anyám,se barátnőm,se barátom.

Te is meg tudod csinálni azt,hogy kicsit többet eszel,és felülkerekedsz ezen az akadályon,le tudod győzni.Persze kérhetsz segítséget pszichológustól,és ne szomorodj el,ha megint falba ütközöl,mert van kiút,de csak akkor,ha te is akarod.

csak te vethetsz veget a sajat remalmodnak.

Írhatsz priviben,ha akarsz még erről beszélni!