Könnyen kikészülök, elborul az agyam?

19 éves lány vagyok, a problémám már régóta fenn áll... Az első komoly kapcsolatom óta (16) képtelen vagyok normálisan kezelni a nézeteltéréseket. Sokszor összeveszünk a párommal valami apró butaságon, amit sírógörcs követ, elkezd fájni a fejem, torkom, fülem, a mellkasom, hátam, térdem... Mintha fizikailag fájna az, ami lelkileg... Egy mélyről jövő fájdalmat érzek, ami kiterjed. Illetve sokszor ez tovább fajul, ha ebben az állapotban a barátom tovább veszekszik, olyankor magamnak esek, gyakran püfölöm ököllel a falat, vagy a saját fejemet. Sokszor akár 10-20 percig is ugyan azt az 1-2 mondatot hajtogatom, aminek köze van a veszekedéshez, pl "hidd el, hogy nem tudtam, esküszöm, hogy nem tudtam", abból is alig lehet kizökkenteni. Minden ilyen esetnél meg akarok halni, de sajnos sosem merem megtenni, csak tervezgetem az öngyilkosságot... Elképzelem, hogy beleugrok a Dunába (víz iszonyom van) és próbálom elképzelni, hogy milyen érzés lehet, hogy mi lenne az utolsó gondolatom...

Nagyon szégyenlem magam, de fogalmam sincs mit tegyek, hogy normális legyek... Nem akarok rossz ember lenni, főleg nem akarom, hoyg a párom legyen az elszenvedője. Kb 3-4 ember van, aki látott már ilyennek, sem a családom, sem az ismerőseim, barátaim nem tudják, hogy nálam ilyenek vannak. Mindenki csendes, visszahúzódó, kedves, segítőkész lányka ismer..

Talán köze van a fentieknek ahhoz, hogy hiperszenzitív vagyok, illetve elég stresszes gyerekkor van mögöttem, mindig is nagyon különc voltam..

Nem tudom, hogy az első kapcsolatom is közrejátszott-e, de az biztos, hogy előtte ilyen nem volt. Az a srác viszont elég komoly lelki terrorban tartott, az utolsó pár hónapban testileg is bántott, erőszakoskodott, majd 2 évig zaklatott...

Miért vagyok ilyen? És hogy változzak meg? Tudna valaki segíteni?