Autóbalesetben lebénultam deréktól lefele. Hogyan tudnám feldolgozni?

Én látássérült vagyok, és én már így születtem,de azért próbálok segíteni...

Én nem régen jártam egy látássérült-rehabilitációs alapítványhoz. Ide többek között a felnőtt korukban látássérültté vált személyek járhatnak. Az alapítványnál több pszichológus is dolgozik, első körben odakerülnek rendszerint a kliensek, ők arra specializálódtak úgymond, hogy segítsenek túljutni a gyászfolyamaton, meg segítsenek az állapot elfogadásában.

Nálatok nincsenek ilyen alapítványok esetleg?

A másik, ami eszembe jutott, hogyha van rá lehetőséged, akkor járj olyan társaságba, ahol mozgássérültekkel találkozhatsz. Nem tudom, hogy hol laksz, de a látássérülteknél pl. úgy van, hogy minden megyében van egy látássérültekkel foglalkozó egyesület, Pest megyében pl. a VAkok és gyengénlátók középmagyarországi regionális egyesülete, és ennek a regionális egyesületnek vannak még ún. kistérségi egyesületei mint pl. a dunakanyari látássérültek egyesülete, ezek szoktak rendezvényeket szervezni időnként, de ha bemegy az ember, akkor is nagyon barátságos a légkör, a kistérségi egyesületeknél mindenképpen, jól el lehet beszélgetni a látássérült munkatársakkal.

Mozgássérültes téren nem vagyok nagyon képben, viszont hallottam a révészekről, akik veleszületetten vagy felnőtt korban mozgássérültté vált emberek, az ő hivatásuk, hogy segítsenek a friss sérülteknek.

Hát, így hirtelen ennyi jutott eszembe, remélem azért segített valamennyit.

Gondolom nem lennél nagyon kisegítve azzal, ha mondanám, hogy írj privit, mert eltér a sérülésünk is, meg a bekövetkezésének az időpontja is, de azért én csak mondom, hogyha gondolod, akkor írj nyugodtan. :)