Mi van, ha a kajálás az egyetlen dolog amit (paradox módon, de) szívvel-lélekkel csinálok?

"Mindenféle pszichés betegségem van"

Ez egy állapot.

"gyógyszert kellene szednem,"

Ez meg szubjektív. Ha nem szeded be, akkor például rögtön itt vagy te, aki szerint nem kellene szedned mert letompítanak. Én még jó pár okot tudnék mondani rá, miért nem kellene szedned. Szóval ez ne legyen ilyen evidencia.. csak mert van egy ipar, ami legyártja, neked még nem kell bevenned.

"Utálom az 'alakom', régen sokat mozogtam, mostanában alig, "

Ettől még nem feltétlen lesz rossz alakod, csak nem leszel izmos.

"semmihez nincs jóformán kedvem,"

Ismerős. Ez van, én még azért elmegyek edzeni mintha lenne értelme, de nagyjából megértelek.

" és bánatomban, meg unalmamban meg idegességemben eszek "

Nézd.. én is? " kajálás az egyetlen dolog amit (paradox módon, de) szívvel-lélekkel csinálok?" -> enni tudni kell. Egy dolgot nem vettél bele: ésszel is egyél, ne csak szívvel-lélekkel. Én is eszek, zabálok. De ésszel, én tápláló kajákat eszem, amiktől nem leszek beteg, nem hízok el.

"Mintha valami űrt akarnék betölteni " Pontosan..

"Mit csináljak?"

Én taichizom.. valamivel jobb. Milyen lennék enélkül... Néha meg bunyózok, hogy ne csak úgy díszből thaichizzak, ha már a legerősebb harcművészetnek tekintik legyen már benne móka is.

De hogy te mit tehetsz.. beszélj erről. És vigyél valami irányt az életedbe, most szét vagy szóródva, vannak gyakorlatok rá hogy összeszedd magad. De nem úgy, hogy otthon ülsz és eszel. Hanem emellett, amikor elmész otthonról tenni magadért. Írj privit.