Lehet hogy transznemű vagyok?

3-asnak ment a zöld, ilyen emberből kéne több a Vasfüggönytől keletre is a 21. században.

2-esnek ment a zöld. Ha valaki úgy érzi, hogy transznemű, a legjobb amit tehet, hogy pszichológushoz, ill. pszichiáterhez fordul. (Utóbbitól nem kell megijedni, ha tényleg transznemű vagy, akkor női agyad van férfi testben. Arra ő szakvéleményt ír, és mehetsz az endohoz.)

Az, hogy kikhez vonzódsz, nem függ attól hogy fiú vagy lány vagy. Mint ahogy cisznemű (gy.k. normális) nő is lehet leszbikus, úgy semmi köze nincs a 'melegségnek' a transzneműséghez.

Amit írtál, ha letakarom az első sort, nekem egy tini lány jut az eszembe, tehát valószínűleg MtF vagy. Ezt bizonyítja, hogy 17 évesen, amikor már látod, hogy különbözöl a cisz nőktől, és nem mersz tükörbe nézni (ezt hívják nemi diszfóriának).

Nem vagy őrült. Mivel nincs semmi baj az agyaddal, hanem a testeddel van a baj (férfias testben női agy), amin manapság könnyen lehet segíteni.

Szia! Először is nyugodj meg, nem kell félni, magadtól főleg nem.

(((Most nem azért már, de az nem úgy van, hogy melegnek lenni csak „ekkora” bűn/baj transznak meg „hatszor akkora”. Most tényleg ez jön le ebből az idióta világból? Ezt nem szabad, hogy így éld meg, akármilyen is vagy!)))

Egyébként az, hogy cisznemű vagy transznemű lennél-e, már nem egy olyan merev eldöntendő kérdés. Kettő között vannak árnyalatok is. A férfi és női pszichét több tulajdonság is elkülöníti egymástól. Nem feltétlen minden tulajdonság egyszerre ilyen vagy olyan egy adott személynél. Sokféle fokozat és kombináció lehetséges. Nem mindenki felel meg a komplett férfi vagy női sztereotípiáknak.

Aztán, ha teszem azt, bele lehetne húzni téged az abszolút transznemű kategóriába, akkor sem kell megijedni attól, hogy akkor rögtön visznek átoperálni. A transzneműség az egy tényállapot, a testi átalakulás meg egy lehetőség és egy szabad döntés. Van, aki szeretne ilyet, mert biztos benne, hogy jobban érzi magát úgy a bőrében és jobban megtalálja a helyét a világban. Van, aki meg nem szeretne ilyet. És van, aki tíz év múlva másképp gondolja, mint ma. Mert gyakorlatban ezt a két dolgot teljesen egybemossák, ezáltal sokakat kezdetben csak elijesztenek attól, hogy elfogadják saját valóságukat. Meg aztán a transzokról kizárólag az éjszakai lebujok világát árasztja a média, tehát nem csoda, hogy sokan „próbálnának” nem ide tartozni.

A leírtak alapján nem szeretném megmondani, milyen fokon tér el a nemi identitásod az elvárttól, bár feltételezem némileg igen. Lehet, hogy kicsit túlproblémázod a dolgokat, azért a fiúk közt sem lehet mindenki alfa-hím, vannak érzékenyebbek is…

Ne agyaljál annyit azon, hogyan jársz, mert hülyeség. Azon se, hogy külsőleg lányos lennél, mert az túl van dimenzionálva. (Különben is az az interszexualitás vagy a kromoszóma-rendellenességek témája lenne, azzal meg neked nincsen dolgod!) Megjegyzem fiatalkorban még nem különbözik karakteresen egy fiú és egy lány arc, ha öltözéket és frizurát „cseréltetnénk” velük, könnyen meg lehetne bárkit téveszteni!

Viszont néhány vonást észrevenni az írásodból, ami tényleg lányokra jellemző:

1 .Egy fiú nem szokott aggodalmaskodni. Például akár milyen hülyén is jár (vagy ide most behelyettesíthetnénk bármi mást) ő azon nem gondolkozik. Teljesen laza, nyugodt, nem terhelik felesleges gondolatok. A fiú kifelé figyel, neki inkább ott az a másik ember jár hülyén. Az hogy tán ő is hülyén jár, azon nem gondolkozik. Akár egy élet eltelik úgy, hogy egyetlen gondolata nem volt saját maga megjelenése, kinézete, vagy éppen járása kapcsán. Egy nő állandóan, görcsösen magát figyeli, igazgatja. Elmozdult-e a haja, félrecsúszott-e ruha, kb. azt se tudja, van-e még más is az utcán. A férfi és a nő nem konkrét dolgokban különbözik, hanem az azokhoz való mélyebb hozzáállásban.

2. Lány lélekkel nem lehet fiúk közt játszani. Ahhoz mérten ők nem fajankók, hanem vadállatok. Egy lánynak viszont végtelen nagy szüksége lenne érzelmei megbeszélésére, minden jóindulat ellenére egy fiú nem többet értene ebből, mint egy robot. Az, hogy valaki élete során milyen arányban találja meg lányokkal vagy fiúkkal a közös hangot, a legjobb mércéje saját nemi identitásának.

3. Férfiaknak nincs igénye esztétikára, ha durván fejezem ki magam: vakok rá. Ahogy egy színvaknak mindegy a szín, egy botfülűnek meg a zene dallama. Tehát tök mindegy, hogy áll az a ruha, nem zavarja, hogy kupleráj meg kosz van a lakásban, nem fog beleszólni milyen legyen az új tapéta a falon, és nem érdekli hogy illik a fotel a többi bútorhoz… Egy nő szemének ez mind-mind fáj! A férfinek elég, ha a funkcionalitása megvan a dolgoknak. Egy nő viszont szépnek akarja magát, és mindent maga körül. Egy ékszeren egy férfi nem lát ám semmit, megenni nem lehet… (Van köztük egy néhány % „látó”, de többi szempontból fiú. Ez rögtön meglátszik rajtuk, ők általában művészek, metroszexuálisok, emó-félék… illetve a melegek egy jó része is ilyen.)

4. Nemi irányultságodból nem tudunk nemi identitásodra következtetni, mert ezek nem feltétlen vannak összefüggésben, sokféle kombináció létezik. Viszont az, amikor valaki nehezen érti meg kikhez is vonzódik az inkább MTF-ekre, mint melegekre jellemző. Férfiaknál jóval erősebb a bizonyos idomok látványa utáni nyers vágy. Például egy tizenéves fiú – ha hetero, ha meleg – baromira tudja már, hogy mi kéne neki. Egy MTF meg gyakran huszonéves korában sem tudja, mit akar. Tipikus eset. Merthogy lányoknál – ha heteró, ha leszbikus, ha MTF – minimum enyhébbek, vagy akár ismeretlenek ezek a vágyak. Jóval erősebb viszont az érzelmekre épülő kötődés. Egy lány mindig álmodozik és plátói mód szerelmes valakibe. Csak amíg a lányok kiskoruktól kezdve beleélték magukat álmaik hercegébe, addig egy MTF számára a férfi csak félelmet és rosszat jelentett. (Gondoljunk csak az utcai beszólásaikra.) Parancsoló testi vágyak hiányában aztán fogalmuk sincs, hogy kikhez is vonzódnak. Gyakori a zavaros mellébeszélés, amiből csak kiderül, hogy nagyrészük egyszerűen aszexuális, aztán kiabáljon, aki nem így gondolja…

Figyelj, nem úgy működik a dolog, hogy tán kiderülne, hogy transznemű vagy és akkor onnantól kezdve valami nagy baj van. Először is írtam, hogy ez nem igen/nem kérdés, lehetne vitázni arról, honnan kezdjünk valakit annak nevezni. A lényeg pedig az, hogy, mindig is olyan voltál amilyen, tehát nincs mitől megijedni pont 2013-ban. Semmi nem fog változni, személyiségednek ez a része pontosan olyan marad, mint mindig is volt. És azt már jól ismered. Bőven tudod, mivel jár ilyennek lenni, gondolok most az elfojtott viselkedésformákra, szorongásokra, beilleszkedési nehézségekre… Ez már csak jobb lehet, mert kifelé mész iskolás éveidből. Egy felnőtt meg már maga választja meg környezetét, nem lehet csak úgy bedobni egy random-osztályba tankötelesség címen.

Szóval nem magad milyenségét keresed most ijedten, hanem próbálod magad elhelyezni a meglévő világban. Próbálsz egy címkét találni magadnak, az is lehet, hogy nincs pont rád illő címke. Akkor majd te definiálsz egyet. Nem mindig a világból kell keresni a megoldást, mert lehet, hogy hülyébb hozzá. Talán rémisztőnek hangzik azt mondani, hogy transznemű lennél? Valószínű eddig is (valamilyen fokon?) az voltál, csak eddig nem ilyen szó tudatában éltél. De ez változtatna valamit? Lényegében nem. Hidd el, többen vannak ilyenek, mint ahányan így nevezik magukat. És a transzneműség nem feltétlen csak az, amikor valakit átoperálnak, annál azért szélesebb tábort érint…

Ott az internet, felfedezhetsz hozzád hasonlóakat is a nagyvilágban. Rá fogsz érezni, kik hasonlítanak rád leginkább, hova is tartozol… Jót tenne, ha megtalálnád őket, mert így alapkörnyezetből kizárólag annyit fogsz megélni, hogy hozzájuk képest veled baj van, és ez tényleg gyötrő érzés. Pedig veled semmi probléma nincs. Problémákat kizárólag a társadalom gyártja, mert nem képes természetességgel kezelni a sorból többé-kevésbé kilógókat, meg azok, akik nem olyannak szeretnének látni, mint amilyen valójában vagy. Remélem sikerül kicsit megváltoztatnom a hozzáállásodat a helyzetedhez, akár mi is az pontosan.

Fel a fejjel!

Szia!

Nagyon érdekes amit írsz.

Én pont az ellenkezőjét éreztem.

Gyerekkorban mindig a lányokkal barátkoztam,stb,Ezek nálam is megvoltak."Nőies" a lényem.Ami sztereotipikusan megfelel a női tulajdonságoknak(pl,kedves,gyengéd)stb.

Sosem vonzottak gyerekkorban a fiús dolgok.

Itthon is inkább ha kell porszívózok,takaritok.Stb.

Én gyerekként ezzel még nem foglalkoztam és nem tudtam igazán sokat a melegekről.Illetve annyira rejtett dolog volt,hogy nem tudtam hová tenni.

De én eleve későnérő típus vagyok,nem foglalkoztam ezzel.

Azt tudtam,hogy a fiúk vonzanak,az,hogy én mi vagyok nem igazán foglalkoztatott.

Először transzneműnek gondoltam magam.Ma már viszont melegnek gondolom inkább magam.

Rajtam nem látszik,nem vagyok nőies,lányos.Bár nem az a tipikus nagyon férfias.Olyan középszerű,átlagos.

De sportolok,fontos a megjelenés.Tetszik,ha izmos,férfias a testem.És már ezt tartom jó testképnek magamban.

Nem tudom,hogy ez mikor dől el vagy dőlt el.Vagy mindig is ilyen voltam-e.Csak nem igazán tudtam mi ez.

Ahogy mondta valaki vannak árnyalatok.De én inkább férfinek érzem magam,meleg férfinek.Nem szívesen lennék lány.De lehet a tudatomban az is megerősítette ezt,hogy a másik út sokkal nehezebb.Nem tudom,néha elgondolkodom rajta,hogy vajon most melyik.Vagy csak magamat csapom-e be?

Nem tudom,érdekes.De engem pl felizgat 2 férfi együtt,ami a transzneműekre nem jellemző.De ritkán megnézek heteró pornót is.Bár abban többnyire a nőket mutatják az meg nem érdekel:D

Érdekes a világ,hogy kik is vagyunk.

Szerintem azért van sok ilyen,aki nincs tisztában magával,mert nem igazán látunk példát a környezetben erre.Egyikkel sem.Nem tudjuk hová tenni.És években,a fiatal felnőtt korig tehető mire realizálódik bennünk,hogy kik vagyunk.

Én amúgy alapból egy magas EQ-val(érzelmi intelligenciával)rendelkező személy vagyok.Túlzottan belegondolok a világ dolgaiba.Ez egy adottság.

Amúgy a leírásod alapján szerintem lány vagy belül.

Amúgy a melegnek nagy részének nem tetszenek a lányos fiúk.Szerintem egy meleg élőben jobban megérzi rajtad,hogy te milyen vagy.A transzneműekekkel pedig nem szexelnének szívesen,mert a nőt látnák benned.

utolsó amúgy amiket leírtál azok nem feltétlen igazak.

szerintem a heterók között is vannak olyan férfiak akiknek van igényük a "szépségre" és nőknél is az ellenkezője.

A heterók is nagyon sokszínűek,csak ők a melegeknél is jobban igyekeznek a közizlés szerint formálni magukat.

Az én anyám pl nagyon nem nőies bizonyos dolgokban,pl nem szereti a hosszú hajat,a nagyon dögös ruhákat,stb.De nem tartja vonzónak a nőket szexuálisan.

Szia!

A leírásod alapján szerintem lánynak érzed magad, DE ettől nem kell megijedned...rosszul fogod fel. A transzneműség nem azzal egyenlő, hogy el kell viselni saját magadat, hanem azzal hogy te ki szeretnél valójában lenni. Tehát a jövődet nőként vagy férfiként tudod csak elképzelni. Ahogy írtad hogy reméled csak egy meleg vagy, ez nem olyan most, hogy kötelező az "elfogadhatóbbnak" lenni. Bár még fiatal vagy 17 évesen, tehát még van időd hogy ezt meggondold. Vannak akik 30-40 évesen kezdenek csak el a másik nemként élni. Bár nekem elég élethűen bemutatkoztál fentebb, szóval mi értelme hogy ezentúl ne önmagad akarj lennél, főleg ha eddigi életedben mindig is ilyen voltál, csak most tudasult benned? Nyilván ez nehéz dolog, a transzneműek elég nagy része megküzdött csupán azért, hogy csak önmaga lehessen, de így is megvolt az eredménye ennek. Hidd el akik már túl vannak ezen azok tudják jól, hogy mégis megérte. Szóval én csak kitartást tudok javasolni neked.