Vannak itt Asperger szindrómában "szenvedők"?

Nekem az idősebbik fiam Aspergeres, ő most 22 éves.

Remélem nem te vagy az!

:)

Én gyanús vagyok magamnak.

Nem diagnosztizáltak, pedig lett volna rá alkalom. De elvileg nehezen lehet. És ha begyógyszereztek volna, akkor jobb is.

Csőszerű érdeklődési köreim vannak, olvasgatok szabadidőben azokról, elgondolkozom azokról. Nem értem eléggé a non-verbális jeleket. Tanulnom kell a társasági érintkezés szabályait. Csak 2-3 éve kezd érdekelni a másik nem. Nem figyelek eléggé másokra. Nincs elég empátiám. Régen nem értettem a viccet, de most se mindig tudom megkülönböztetni, hogy ironizálva a hibáimra figyelmeztetnek vagy pedig viccelnek épp. Egy csomó szokásom fura és ragaszkodom hozzájuk (bár itt szkeptikus vagyok, mert megfigyeléseim alapján MINDENKI ragaszkodik a szokásaihoz, csak akinek ezek átlagosak, annál nem feltűnő). Elvonuló vagyok. Viszont amikor van kinek, akkor beszédes. Nemcsak a másik nem, a másik ember is csak kb. 2-3 éve kezdett érdekelni, addig csak kvázi "játszópartnerként" tekintettem mindenkire. Ami nem érdekel, azt igen nehezen tanulom meg.

Csökkent az önbizalmam és általános rossz kedvem van, mióta pubertáskorban rádöbbentem, hogy más vagyok, mint a többiek, valamiben sokkal kevesebb, máshol pedig - jellemzően értéktelen dolgokban - több.

Régen elolvastam pár cikket a betegségről, és tudtommal ezek mind-mind tünetek.

Az is jel - bár örvendetes -, hogy sok rossz dolgomat enyhíteni tudom és kezd csökkenni. Csak vegye már észre a környezetem is!!!

Mit értetek fura dolgok alatt?

Nekem a következők vannak:

- mindig hülyeségeket beszélek, oda nem illő dolgokat, pedig már elmúltam 30. Legutóbb azt meséltem el valakinek, hogy éjszaka azt álmodtam, hogy a wc-n ülök, és bepisiltem. Mindig később jövök rá, hogy ilyeneket nem kellene mondani. És kényszerem van, hogy a fura dolgaimról beszéljek, de nem beszélhetek, mert nem vevők rá az emberek.

- Nem tudok csevegni másokkal, nem látom értelmét a fölösleges sallangoknak (időjárás, ilyenek).

- Szeretném, ha konkrétan, őszintén lehetne beszélni bárkivel, és fordítva.

- Nem tudok olyan kapcsolatok kialakítani, amik intimek lennének. Hogy is mondjam ezt...Szóval nem szeretem ,ha szeretnek. Nem érdekel. Tök jól ellenék egyedül is. Ugyanakkor szeretek oldott hangulatú társaságban lenni.

- Ide tartozik, hogy nehezemre esik kapcsolatokat fenntartani. Pl. van, hogy ír egy ismerős fb-on, és tudom, hogy válaszlnom kellene, van is rá időm, de mégis várok 1-2 hetet vagy hónapot. Volt, aki emiatt megsértődött, és megszakadt a kapcsolatunk, ami egyébként nem csak virtuális volt.

- Óvodás koromban megtanultam írni-olvasni, magamtól.

- Utálok pulcsit hordani!!!!

- Vannak szavak, amiknek nem bírom a hangzását elviselni.

- Utálom a nylonharisnyás (ezt a szót is) női lábfejek látványát. Amikor zenebölcsire mentem a gyerekemmel, rendszeresen rosszul voltam emiatt. A lábfej-lábujjak amúgy is olyan túl intim nekem, ez már ovis korom óta így van.

- Szeretek lakhelyet változtatni - és mindig azzal a reménnyel, hogy a következő helyen majd normális (átlagos) kapcsolatom lesz a szomszédokkal, és nem járatom le magam senki előtt, de ez sosem valósul meg.

- Nem tudok járni, ha tudom, hogy néznek. Olyan koordinálatlanul megyek. Egyszer belegondoltam, hogy mi is a járás "mechanizmusa" és azóta van ez a problémám. Magassarkúban főleg nem tudok járni, pedig tetszik.

- Ált. iskolás koromban csendes őrültnek hívtak.

- Gyakran vannak hangulatingadozásaim, nehezem tudom kezelni az indulataimat. Bár, mióta sportolok, azóta nem rongáltam meg semmilyen tárgyat.

- Imádok írni, csak úgy, másolni valamit. Szeretem az írásokat, gyerekkoromig visszamenőleg minden archoz hozzá tudom kapcsolni az írását.

- A rendszámok is ilyenek, mindig néztem őket, és a "fejembe mentek".

- Könnyen megjegyzek különböző információkat, tehát a lexikális tudásom viszonylag nagy, viszont ha mondjuk egy LegyenÖnIsMilliomos -féle műsorban feltennének adott témakörhöz kapcsolódó kérdést, akkor arra tuti nem tudnék válaszolni.

Hirtelen ennyi.

Nektek mik vannak?

Amúgy nem vagyok diagnosztizálva, csak van egy kis gyanúm. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak "mindenféle" személyiségzavarom van.

Én nem vagyok diagnosztizálva, de felébredt bennem a gyanú már nagyon régen, ezért amikor épp itt a gyk-n valaki belinkelt egy tesztet, azt ki is töltöttem, és hát besárgult az összes kategória (aki ismeri a tesztet, az érti).

Nos, például nem szeretek az emberek szemébe nézni beszélgetés közben. Ha telefonálok, akkor a szabad kezemmel mértani ábrákat rajzolgatok. A hobbim meglehetősen specializálódott. Hirtelen ennyi jut eszembe. De így, hogy sejtem az okot, így nem érdekel különösebben.

A szemkonktaktus kerülése is tünet? Én kb. egy éve figyelek arra, hogy tartsam a szemkonkaktust, előtte...

Valaki be tudná linkelni a tesztet?

Tudok egy tesztről, de csak angolul találtam meg, akárhogy kerestem.

Figyeled, hogy tartsd, ez jellemző, úgy tudom.

Itt a teszt linkje:

[link]

Kérlek, vedd figyelembe, hogy ez csak tájékoztató jellegű, ha gyanú merül fel, akkor szakorvos javasolt (én nem megyek, 39 évesen mit kezelgessenek?).

Köszönöm.

Az ASD-gyanú átlagát nem érem el. Ez már jó jel, nem?

Kevésbé vagyok Aspergeres, mint a tesztet kitöltő gyanús személyek átlaga?