Mit tehetnék a problémáim ellen?

Sziasztok!

Szeretném a segítségeteket kérni! Leírom az egész "történetet", aminek szerintem köze lehet azokhoz a dolgokhoz, amiket mostanában tapasztalok magamon.

Tavaly voltam 9.-es. Soha nem voltam az a népszerű, bulizós lány. Nem is vonzanak az olyanok, hogy halálra igyam magam. Inkább visszahúzódó, csendes, szótlan vagyok.

Október fele 11.-es fiúk elkezdtek piszkálni. Olyanokat mondtak, hogy "G*ci ocsmány vagy!", "Bújj el!", meg ilyeneket, nem részletezem ezt. (Nem tartom magam szépnek, sőt...). Ezeket napi szinten elmondták nekem egészen olyan februárig. A folyosón állandóan utánam kiabáltak, bejöttek az osztályba azért, hogy rajtam röhögjenek. November vége lehetett, mikor ismét a mi osztályunkban voltak. Az egyik srác odarángatta a padomhoz a haverját, és mondja, hogy "Nézd (mondta a nevem), hoztam neked egy focistát, ő jó gazdag, boldogan lehet vele élni!". Ezzel arra célzott, hogy nem gazdag a családunk. Egyszer az egyik megint be jött a radiátor tetejével, és mondta, hogy most megnevel. Nem tudom, hogy mennyire gondolta komolyan, mert nem ismerem, de megijedtem tőle. Én mindeközben, mialatt beszóltak és bántottak, elkezdtem magam vagdosni, úgy hallottam, hogy jön valaki utánam, még a csoszogását is hallottam, de mikor hátranéztem, nem volt ott senki. Ezen kívül, gyakran képzeltem tárgyakat egy bizonyos helyre, amik amúgy nem voltak ott. Amikor elbambultam nagyon hosszú időre, megláttam valamit, és mikor hozzá szerettem volna érni, nem tudtam megfogni, mert nem volt ott. Úgy hallottam, valaki beszél hozzám és irányítani akar, sikerült is neki azzal, hogy összevagdostam magam.

Február fele, az egyik srác bátyjával beszéltem, hogy szóljon az öccsének, mert már nagyon idegesítenek. Egy időre le is álltak. De az iskolában még mindig féltem tőlük, hogy beszólnak, esetleg megvernek, vagy ismét megaláznak.

Április elején, csütörtök délután, osztálytársam kiírta az osztálycsoportba, hogy felraktak engem napiszarra. Azt hittem vicc, de mikor láttam, hogy ismerősöm üzenőfalára kiírta az a srác, aki folyamatosan piszkált, hogy felraktak engem, elkezdtem sírni és remegni. Nem olyan kép volt, amin kint volt a mellem vagy bármim, hanem egy "híres" ember mellett álltam, amit az ő lájkolós facebook oldaláról szedtek le. Na, de nem is ez a lényeg. Azon az éjszakán nem tudtam aludni, remegtem, sírtam, és zenét hallgattam. Másnap reggel elterveztem, hogy nem megyek be a suliba, hanem inkább öngyilkos leszek és felmegyek vonattal Budapestre, mert ezt a várost, ahol én lakok, utálom! Tudtam, ha bemegyek, mindenki be fog szólni az iskolában. Pesten kb 10 km-t gyalogoltam az esőben, főleg a 8. kerületben voltam. Összevagdostam megint magam, folyamatosan olyan dolgok jártak a fejemben, hogy milyen lehet meghalni, mi lehet az emberrel a halála után.. Végül anyukámék jöttek értem. Bár nem akartam hazamenni.

Következő héten viszonylag mindenki normális volt velem, pedig az egész osztály (kivétel olyan 7 embert) ellenem van mindig. Elmenetem pszichológushoz is. Ő nem mondott semmit szinte, csak beszélgettünk. Néha el is sírtam magam, mikor felhozta pl apukámat, akivel nagyon rossz a kapcsolatom.

Az egyik srác, aki mondta, hogy megnevel a radiátor darabjával, fegyelmit kapott. De ez nem sok mindenen változtatott. Ma úgy mentem be a suliba, hogy nem leszek ideges, nem figyelek senkire. De ez nem így lett, mert mikor megláttam azokat a fiúkat, akik tavaly piszkáltak, elkezdtem remegni ismét, mint akkoriban. És, ahogy látom, rengetegen megbámulnak, mert az egész iskola tudja mostanra, hogy ki is vagyok, "a csúnya lány napiszarról". Nagyon félek már tőlük és magamtól is, hogy esetleg meg fogom tenni azt, amit áprilisban nem, Pesten. Nagyon félek az emberekről, úgy megyek mindenhova, hogy lefele nézek, mert nagyon szégyenlem magam.

Mit tehetnék az ellen, hogy ez változzon? Iskolát nem váltok több dolog miatt sem.

Köszönöm a válaszokat előre is!

Egy elkeseredett 16 éves lány.