Amikor pszichiáterhez jártam, miért csak gyógyszereket írtak fel, miért nem említették egyáltalán, hogy a probléma gyökerét is kezelni kéne?

4. Köszi a tanácsot, de már nincs szükségem erre. Ez már több mint 10 éve volt. Igaz, pár éve majdnem öngyilkos lettem a problémák miatt, amik akkor szóba se kerültek, szóval jó játék hülyíteni az embert ott, csak életveszélyes. Amúgy becsületére legyen, h nem kért sokat, néha el se akarta fogadni, amikor fizetni akartunk, és az egyik gyógyszer tényleg kezelt egy bizonyos tünetet. Bár elég lett volna csak ezt a gyógyszert szedni, talán ezt se feltétlen évekig, és másban előrelépést gyakorlatilag nem értem el ott.

Szóval mint embert becsülöm, értékelem, a tudását is. De ez a dolog sokak életébe kerülhet. Mert, mint mondtam, akiknek lelki problémáik vannak, egyéb okból is lehet, hogy nem képesek saját maguk felkeresni egy olyan szakembert, aki a probléma gyökerét fogja kezelni.

Szóval a kérdés továbbra is nyitott: egy emberileg tisztességes, szakmailag is művelt ember miért játszik tudatosan a betegei életével?

Köszönöm a két privát üzenetet is! De ide is nyugodtan írhattátok volna szerintem, sőt, írjátok meg nyugodtan ti is, erre biztatlak titeket.

Meglepő módon nagy az egyetértés a véleményemmel.

NEM ÉRTEM, HOGYAN TŰRHETIK EL AZ EMBEREK, HOGY AZ ORVOSOK EZT CSINÁLJÁK VELÜNK!!!

Erősen gondolkozom azon, hogy leírom a történetemet és felteszem az internetre, amin keresztülmentem kb. 13 éves koromtól kezdve kb. 26 éves koromig, miközben 3 pszichológushoz is jártam aránylag hosszabb ideig, és 2 pszichiáter és még egy belgyógyász (!) is kezelgetett (természetesen nem egyszerre), miközben a probléma gyökerének a közelében egyáltalán nem is jártunk. Az a vicces, a nagyon sokra tartott belgyógyász is vidáman írogatta fel a gyógyszereket hónapokon át. Nem létezik, hogy nem tanulnak pszichológiát az orvosin valamilyen szinten és ne lennének tisztában azzal, hogy ha egy szülő elviszi a meglehetősen zárkózott gyerekét (vagy akkor már nem is gyerek) ilyen orvoshoz, akkor valószínű a családi kapcsolatokban is lehet a probléma gyökere, és ezzel egyáltalán fel se merült, hogy foglalkozzon!

Középiskolás koromban egy, általam egyébként nem sokra tartott tanár beszélgetett el kicsit az egyik szülőmmel, megkockáztatom, ő többet tett az ügy érdekében, mint az említett 6 "szakember". Nem hallottam ezt a beszélgetést, kiküldtek, egy családlátogatás keretében. Csak pár szó kihallatszott, meg az, hogy egyik szülőm jókat nevet, mert viccként fogja fel az egészet, ami miatt amúgy 10-20 évvel később majdnem öngyilkos lettem.

És egyik orvos, szakember sem járt a közelében sem, hogy a problémáimról megkérdezzen és próbáljon tanácsot adni, hogyan tudnék a szituációból kikerülni.

AZÉRT EZ NAGYON ELGONDOLKODTATÓ, NEM??? MIT CSINÁLNAK AZ EMBEREKKEL A PSZICHIÁTEREK? TÉNYLEG ENNYIRE NAÍVNAK NÉZETT AZ A PSZICHIÁTER IS ENGEM???

Van rálátásom valamennyire a saját életemre, problémáimra, és hogy azok váltották ki a pszichés dolgokat akkor, ez egészen biztos, és a pszichiáternek ennek ellenére volt "képe" (elnézést anem szép kifejezésért, de jobb szót nem tudok) éveken keresztül csupán gyógyszereket írogatni fel? Egyszer említettem neki, hogy a kötődésem a családhoz valahogy nem jó, nagyon zavaró számomra, és hogy ezzel kéne valamit kezdeni. Erre ezt válaszolta: csak szedjem a gyógyszert, amit felírt. De még csak annyi sem, hogy elmondja: "Nézze, ezen tényleg kéne segíteni, mert én is ismerem a családot, és ez tényleg nem normális így. Ezzel egy pszichológust kéne megkeresnie", és ajánlott volna valakit, vagy legalább elmondja, hol keressek valakit, de még ennyi sem. Pedig egészen biztosan volt annyi rálátása az életemre és a családdal a kapcsolatomra, hogy egyértelműen tudja, hogy ha ezen nem segítenek valamit, akkor évekkel később ebből akár öngyilkosság is lehet.

A pszichiáter magatartása engem is zavart akkor is, csak én nem vagyok az a személyiség, aki kimondja, amit gondol: "Nézze, doktor úr, ne bohóckodjon, mondja meg végre, tud-e a problémáimon segíteni, vagy ha nem, mit tanácsol, mert a gyógyszerek ezt nem oldják meg, az biztos, és ezt Magának is látnia kell!"

Egyébként, egy sokak által szektának tartott gyülekezetbe mentem el később, ahol tényleg lett rálátásom arra, hogy nekem kb. mit kéne csinálnom és hogy tényleg nem normális a helyzet, amiben benne vagyok, mert ez utóbbiról a 6 szakember közül egyik sem próbált meggyőzni, ill. a dolognak a közelében sem jártunk. Így lassan elkezdett valami jobb irányba menni az életem, de ehhez tényleg természetfeletti beavatkozás is kellett egyébként.

Külön megemlíteném még azokat a felszínes politikusokat, akik ennek a "szektának" a beszüntetését szeretnék. Talán előbb meg kéne nézni, mi folyik a pszichiátereknél, pszichológusoknál és átgondolni, tényleg teljesen tönkre akarják-e tenni a magyarokat és kipusztítani, vagy azért adunk nekik esélyt, hogy a lelki bajaikból valahogy megszabaduljanak.

Fontosabb, hogy megkíméljük kis országunkat az ilyen-olyan dolgoktól, és fontosabb, hogy sok gyógyszert eladjunk, annál, hogy milyen lelkiállapotban vannak és maradnak az ország állampolgárai. Lényegtelen, hogy azzal, hogy bizonyos politikusok és bizonyos orvosok elzárják az embereket a problémáik megoldásának lehetőségétől, úgy felerősödnek évek alatt a problémák, hogy az emberek emiatt kárt tegyenek saját magukban, esetleg ha úgy alakul, hogy már nagyon elszabadulnak a nem kezelt dolgok, akkor sajnos másokban is.

AZT MONDOM, CSAK ISTEN SEGÍTHET MÁR ITT, MERT MINDENFÉLE EMBER, ORVOS, POLITIKUS, A SZERÉNY KIS SAJÁT ÉRDEKEIT AKARJA ÉRVÉNYESÍTENI, NEM FOGLALKOZIK AZZAL, HOGY ÍGY HOGYAN TESZI LELKILEG TÖNKRE AZ ORSZÁG LAKOSAIT!!!

Nem akartam ilyen sokat írni, és nem gondoltam, hogy ezeket valaha leírom.

Köszönöm a válaszokat.

Az első válaszolóval vitatkoznék, nincs igaza: "Azért, mert a pszichiáternek az a dolga, hogy megállapítsa a diagnózist és felírja rá a gyógyszert. Aki beszélget veled és megpróbálja kielemezni a problémát, az a pszichológus. Nem mindegy."

A pszichiáternek nem a gyógyszerek felírása az elsődleges dolga. Gyógyszert csak nagyon indokolt esetben kellene felírni, ha tényleg máshogy nem lehet segíteni.