Miért blokkolok le ilyen helyzetekben?

Túl komolyan veszed a dolgokat. Annyira félsz a kudarctól, hogy a következménybe bele se mersz gondolni, pedig valószínűleg jelentéktelen dolgok miatt parázol. Végül pedig bekövetkezik a "legrosszabb" ami para nélkül is megtörtént volna ;) Vedd a dolgokat lazábban. Ha kérdeznek válaszolj a józan eszedet használva, ne keress egy elképzelt tökéletes megoldást. Ha meg valaki kekeckedik, gondolj rá hogy neked legalább van életed amíg a másik csak kekeckedni tud ;)

Megértelek mert nálam is így van. Annyira szeretnék mindig jól teljesíteni ,hogy én legyek a legjobb , a legokosabb , a legszebb stb..teljesítmény és megfelelési kényszerem van és annyira görcsösen ha valaki mondd nekem valamit , sosem tudom abban a pillanatban ,hogy mit mondjak bezzeg , később frappáns dolgok jutnak az eszembe.Ha emberek között kell lennem , beszélnem , ennem stb, olyan rosszul vagyok bepánikolok , mintha leengednének egy rolót , nem tudom mit mondjak , mit csináljak stb .. persze otthon már másképp látom.Nálam ez szoc. fóbia lehet nálad is az. Lazíts az a megoldás , fogadd el magad olyannak amilyen vagy. És ne akarj görcsösen megfelelni vagy jó lenni.Gyógyszert szerintem nem érdemes , nem oldja meg a problémát csak elkendőzi. A szüleid szigorúan neveltek? Ez is állhat akár a hátterében.