Érzelmi sivárság ellen mit lehet tenni?

kezd olyannal ami érdekel

sportolj,motorozz,cigizz..

Nem lehet, hogy mindent ezer fokon égve csinálsz és a környezet felületessége kiborít?

Ez után mélypontra kerülsz, mert úgy érzed, értelmetlen és eredménytelen bármibe kezdesz?

Van egy ismerősöm. Azt hittem róla, hogy hiper intelligens és szerettem volna fele annyira helyesen viselkedni egy-egy szituációban, ami engem a helyében feldühített volna vagy éppen ellenkezőleg.

Évek alatt rájöttem, hogy ez az ember nem előbbi miatt viselkedik így, hanem azért, mert egyszerűen nincs füle és szeme a dolgokhoz, nem is akarja és nem is tudja észrevenni a dolgokat. Naiv és buta, de a többség nem ismeri ilyen közelségből, így mindenki elismerően felnéz rá. Inkább legyek mégis ilyen, amilyen vagyok, mint olyan, mint ő. Igaz, így sokszor van az embernek csalódása, de legalább embernek tudom magamat vallani, nem egy bábunak.

A művész emberekre jellemző ez az "érzékenység". Olyankor kell alkotni valamit.

A művész hajlamú emberek általában csak küszködnek ezekkel az érzésekkel, nem tudnak vele mit kezdeni, mert nem viszik végig, ha érthető vagyok.

Persze ez nem annyira kifizetődő pálya, de módot lehet találni "másodállásban" végezni valamilyen művészmunkát.

Teljesen jól látod, sok sok hirtelen fellángolás, belekapás, aztán mint a kisgyerek, akinek nem kell az új tűzoltókosi, nem foglalkozik vele és csak rakosgatja ide-oda. Jó lenne másodállásnak, de előbb egy főállás kéne. Kiskölökként sokat pecáztam, barkácsolgattam. csak ugye ezek mind monogám dolgok, főleg a peca ahol feszülten kell figyelni az úszót, és tudni kell hol találom a halat.

Tessék, most látom milyen szépen le is írtam egy teljesen fölösleges, túlfeszített dolgot. Nem véletlen, hogy utáltam a fenekező horgászást, ahol a sörhasúak csak napoznak és alszanak a hangjelzős kapásjelző mellett.