A depresszió kényelmi betegség lenne?
Van az a szöveg, hogy "ha el kéne mennie kapálni, biztos nem agyalna annyit, és nem lenne depressziós"!
Ezt ti mennyire tartjátok igaznak? Én a tapasztalataim alapján elgondolkoztam ezen.
Nekem két depressziós ismerősöm van. Az egyikük egy 36 éves fiatalember, aki a mai napig az anyjával él. Az anyuka látja el a háztartást és a srácot. Ő dolgozik, hazamegy, számítógépezik, amúgy mosnak, főznek rá stb. Gyakran van elege az életből és nem megy sehova, maximum plázákba. Elköltözni a depresszió miatt nem akar, pedig van egy háza, ami üresen áll, igaz, nem az anyja mellett, hanem a szomszéd városban.
A másik egy 39 éves nő, aki érettségi óta nem dolgozik. Nem tanult tovább, hozzáment egy vállalkozóhoz, aki már akkor is gazdagnak számított. Volt, hogy bevásárolt a Váci utcában, majd szomorúan mesélte, hogy már ettől sem tud örömöt érezni, mert depressziós.
Én mindkét embert kedvelem, és elég jól ismerem őket. Az a meglátásom, hogy jó tulajdonságaik mellett nagyon önzőek. Sosem tettek erőfeszítést senkiért, csak a saját dolgaik érdekében. A fiúval amúgy járt a húgom egy darabig, de a tesóm úgy érezte, csak ő tesz ezért a kapcsolatért bármit is, pl. a srác simán elnézte, hogy a tesóm buszozik hozzá Szegedről Baranyába, mert a depressziója miatt nem utazott volna.
A nővel kapcsolatban is eltűnődtem, hogy ha nem tartották volna el az elmúlt húsz évben, akkor is kialakult volna-e ez az életuntság?
Nem mentené meg a depressziósokat, ha hasznos tevékenységeket folytatnának, vagy ha odatennék magukat egy szerető társkapcsolatba? Nem az önzésből fakad ez az életuntság?
részben igen.
de okozhatja még hormonális változás,és krónikus vitaminhiány is.
férfiaknál a tesztó csökkenés simán okozhat depressziót,vagy öngyilokot,közben meg elég lenne pótolni a dolgot kívülről és probléma letudva.
krónikus vitaminhiány okozta depiben meg növényi n szenvedett pl,aztán kiderült,hogy elsősorban hiánybetegség a baja,nem életkörülménybeli.
Nem mondanám, hogy "kényelmi betegség", viszont van igazság abban, amit mondasz. Ha az embernek van mivel lekötni magát, kisebb eséllyel alakul ki nála depresszió.
Viszont felvetődik a kérdés: melyik volt előbb, a depresszió vagy a tunya életforma? Nem lehet mindig egyértelműen visszavezetni...
Szervi probléma is állhat a háttérben, ez esetben ezt kell kezelni.
Hmm, "kényelmi betegség" nem.
Egyik ismerősöd sem depressziós.
A srác nem menne dolgozni, ha depressziós lenne. Ennyi. Szimplán egy baromi céltalan és az embertől idegen életmódot választott magának. Gondolom sz.ar kajálás, se Taichi se Jóga.. Nincs tartalom, ez így nem élet. Unatkozik és fásult, aki keményen dolgozik, nagyon sokat hasonlóan érezhet, neki is csak a gürizés jut (mégsem kényelmes az élete..).
A nő sem depis, szimplán nem lehet az örömet ahhoz kötni hogy vásárolunk, kapunk vásárolunk, kapunk többet és többet birtoklunk... A világ vagyonának valami 90%-a a népesség néhány százalékának kezében van. Mégis az ismerősöd mit birtokolna többet és többet hogy boldog lehessen? Nem jut neki több, ha attól lenne csak boldog hogy több lesz, akkor megszívta. A boldogság belülről jön, az éhező kisgyerek ugyan úgy lehet boldogtalan és boldog, mint az eltartott nő. Belülről jön. Ha igényünk van rá, ha teszünk érte, ha ehhez megfelelően állunk a világhoz.
Az életuntság (látod, nem depressziót hanem életuntságot írtál magad is) elmúlhatna hasznos tevékenységek gyakorlása során. Megítélésem szerint egyik leghasznosabb önfejlesztést például Taichi gyakorlással lehet kezdeni. Ugye aki nagyon életunt, az bár biztosan jó ember lehet, de nem áll túl magas szinten. Aki az életet élvezni tudja, tartalommal tölti meg, tapasztal, érez, örül az már halad valamerre. El kéne indulniuk az ismerőseidnek, tudatosan, akaratból.
Nem biztos. Nálam agyalapi-mirigy daganat és pajzsmirigy betegség hozta ki. Tehát a hormonok is okozhatják.
Megfelelő életmód (nálam testedzés, paleolit táplálkozás és vitaminpótlás) sokat segít.
Továbbá az embernek maga kell tudnia, mik azok a tevékenységek, amelyek segíthetnek feldobni a hangulatát.
Nekem például sokszor csak annyi kellett, hogy vígjátékokat nézzek, miközben a párom ölelget. Ennyi, nem több. De ez naponta többször. :)
Másnak a munka segít, megint másnak a társaság, vagy egy kisállat, vagy a harcművészet..bármi, ami leköti, megnyugtatja, lefoglalja.
És hogy az ember elfogadja, hogy ez bizony ugyanúgy betegség, mint az influenza, vagy akármi. Nem szabad bűntudatot érezni miatta. Onnantól kezdve hogy erre rájöttem, nem éreztem rosszul magam attól, hogy 24 órából 20 órát alszom. Akkor ez kellett a szervezetemnek, hogy gyógyuljon. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!