Azt hiszem, idegileg kezdek összeomlani. Legszívesebben félóránként sírnék, eléggé el vagyok keseredve. Nem tudom, mit csináljak. Beszéljek erről a szüleimnek? De nem értem, látják, hogy nem vagyok jól, mégis félvállról veszik.

Az én anyám soha se értett meg, de még a mamám sem, apám meg nem volt. Én próbáltam közös hangot teremteni de nem lett jó vége...

persze elősször azt javaslom hogy próbáld meg elmondani nekik hogy mi a bajod.

Amúgy meg annyit tudo mondani még, hogy tarts ki.