Mit kezdjek? Depressziós vagyok de nem gyógyultam meg. Lenne egy kérdésem, FONTOS! Bővebben lent.
Szóval depressziós vagyok már 3 éve. Folyamatosan szekáltak és mindig mélyebbre kerültem, már testi tüneteim is vannak (izzadás, mellkasi fájdalom). Most már úgy gondolom, segítségre van szükségem. Kérdésem, ha esetleg pszichiátriára kellene mennem akkor bent kell maradjak a kórházban?
A baj az hogy egyre többet és egyre komolyabban fontolgatom az öngyilkosságomat!
Voltam régebben pszichológusnál, az a baj fizetni kellett és nincs pénzem már... ott derült ki hogy depressziós vagyok. Feszegettük az okát de azalatt az egy óra alatt csak rengeteget sírtam. Mit tegyek?
Most fejeztem be az előző vélaszomet, ha megengeded bemásolom.
próbálj meg valami értelmét találni az életnek, még ha nagyon kevéskét is egyenlőre! Akarj örülni az életnek, kell ok, hogy legyen erőd reggel felkelni(süt a nap), elfoglaltságot találni egész napra, és észrevenni a szép dolgokat körülötted, célokat tűzni ki magad elé, egyenlőre kis lépésekben haladni, később már lehetnek markánsabbak is, és elfogadni egy valamit:
nem fogja sem a pszihiáter, sem senki megoldani a te gondjaidat, azt magadnak kell, és minél hamarabb hozzákezdesz, hogy teljes életet élj, annál hamarobb fog igazából kiteljesedni. A gyógyszer az csak mankó, amire támaszkodni lehet, de gyógyülnod neked kell, nem a gyógyszerek fognak gyógyitani! Ha szeretnéd, jelezd, beszélgessünk skypon, vagy e-mailben, szivesen állok melletted, de a döntést magadnak kell meghoznod, és utána aszerint cselekdned!
Erőt és kitartást kivánok! http://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__4..
Én először is azt mondom, hogy az öngyilkosságra ne is gondolj. Mindig van megoldás.
Amúgy jól értem, hogy a kérdés arról szólna, hogy bent kell-e aludni a pszichiátrián? Ez miért olyan fontos? :)
Nekem is voltak hasonló problémáim régebben, de így visszanézve jó nagy hülyeség volt az egész, mert a depresszióm nagyrészt az tartotta életben, hogy mindig figyeltem, másoknak mi a jó, és mindenki szemében én akartam lenni a tökéletes. Ma meg mindenkit lesz*rok. :D Ez sem a legjobb, de attól még jól érzem magam. Huh, ha belegondolok, milyen hülyeség miatt öltem volna meg magam... Na mindegy is.
Barátaid nincsenek egyébként, akik segítenének egy-két őszinte beszélgetéssel?
egyetértek az első
válaszolóval
Első: azt a kérdést nem én tettem fel, de az első válaszadó én voltam :)
Szóval én is szedtem gyógyszert de nem éreztem semmit így abbahagytam. Mivel nem szeretem magamat, mindig visszaesek. Én utálom a napot, meg úgy egyáltalán az életet és a világot, az emberek nagy részét, így nehéz megtalálnom a szépet. Meg, mindig rajtam verik el a port, ami iszonyúan fáj. Én ki akarok lábalni a depressziómból de egyszerűen nem sikerül. Nincsenek barátaim, a legjobb barátom messzire elköltözött és mostanában romlik a kapcsolatunk, alig beszélünk. Szóval teljesen egyedül érzem magam, és nem érzek már szinte semmit, ami itt tartana ezen a világon, vagy amiért vagy akiért érdemes lenne élnem...
Utálod az emberek nagy részét? :D Tök jó.
Én soha nem értem, hogy egy lány hogy lehet depressziós. Ezt csak úgy írom, nem tudom, lány vagy-e vagy fiú. Mert a lányok csak csettintenek egyet és biztosan lesz 4-5 pasi aki rájuk mozdul. Első válaszoló a legjobb példa, rögtön segítene neked skype-on.
Na ezt csak azért írtam le, hogy átlássuk, mennyivel nehezebb volt nekem, mikor depressziós voltam. :D
Az is lehet, hogy nem is depressziós vagy, hanem általánosságban ilyen a természeted. Mert miért ne? Lehet, hogy ha elfogadnád, hogy te általában utálod az embereket, rögtön jobban éreznéd magad. Miért kellene mindenkinek mindenkit szeretni?
Bocs, nem tudom, mi van velem. Túl sok filozófia előadáson voltam. Valamelyik admin moderáljon légyszi. :D
Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.
Én tehetetlen vagyok, de úgy egy hónap múlva öngyilkos leszek, csak még elrendezem a papírokat, hogy senkinek se okozzak gondot.
Tedd ezt te is, a Földön túl sok az ember.
Vagy ha nem akarod, akkor tegyél valamit.
A depresszíó egy kitalált baromság, nem betegség, csak egy mentség, amikor valamit nem tudunk megoldani. Elég sok pszichomókussal és pszichiáterrel dumáltam már, egykaptafára megy az egész banda, ha te nem akarsz magadon segíteni, akkor nem érnek semmit. A nem tudsz, egyenlő a nem akarással.
Mondjuk annyit tehetsz, mint én, hogy szépen eltávolítod magadtól az embereket, egyedül maradsz, és szép csenben megölöd magad valahol. Az a legnagyobb bunkóság, mikor valaki a metró alá ugrik. Én tisztelem az életet, az élni akarást. Hajrá! Csak sajna ez nem az én műfajom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!