Akik lelki terrorban kénytelenek élni otthon, hogy bírjátok? Mit tudtok tenni, hogy valamivel jobb legyen a helyzet?

Kérlek segítsetek. Anyukámmal van gond, nem hagy élni. Teljesen rám van telepedve, idegbeteg, utál engem, semmiben nem vagyok jó, szégyell, semmibe vesz. Ezeket minden percben érezteti ha meglát. Kb 2 hónap múlva tudok elköltözni, ha minden jól megy. Addig nyelnem kell, de már nem bírom. Folyton sírok és rosszul érzem magam itthon. Pszichiáterhez járok, akkor minden rendben, jobb a hangulatom, de itthon mindig történik valami amitől "visszaesek". Akik ilyen helyzetben vannak, hogy a szülő lelkileg kicsinálja a gyermekét, hogy viselik? Mit lehet tenni, hogy kicsit javuljon a helyzet?

21/L