Hogyan tudnék erősebb lenni? Minden egyes beszólás hihetetlenül kiborít.

Szia,24 éves vagyok, szóval nem annyira fiatal:)

A dokinál az volt, hogy tegnap 3 órát vártam, hogy sorra kerüljek, majd ezután nem volt jó a rendszer és nem tudott kiadni nekem receptet. Mondta,hogy másnap menjek be a kórházba, ő fél 8tól fél 2ig ott van, de 9 és 11 között ne menjek, mert nem ér rá, a legjobb a fél 8tól 8ig lenne. Odamentem fél 9re,de nem ért rá, majd 9kor odajött hozzám, hogy ő fél 8-at mondott. Azt válaszoltam, hogy ezt preferálta csak, de nem tudtam idejönni, és elnézést, tudom, hogy nem ér rá 9től, de én már fél 9 óta itt vagyok, nem direkt 9re jöttem. A válasza elég arrogánsan: persze,köszöni, már 4 orvos és 12 beteg rá vár, remek.

Közben azzal nyugtattam magam, hogy nehéz az orvosok élete, de nekem már második napja kellett átszelnem a várost és a végén még le is csesztek, mindezt azért, hogy 2*3 percet foglalkozzon velem.

Egyébként általában olyan borít ki, amely felülről érkezik (pl. főnök, alárendeltségi viszonyban vagyok) és úgy érzem, nem érdemeltem meg. Pl itt, lehet, hogy neki a fél 8 a legjobb, de én nem tudtam akkorra menni, messziről jöttem. Meg mintha én nem lennék beteg, akinek segítenie kell.

Ez érdekes gondolat, lehet, nem is hülyeség. Apukám nagyon szigorú és mi nagyon rettegtünk tőle. Ellenszegülni meg pláne nem mertem neki.

Mert itt a dokis esetben is, ha válaszolok neki annyit, hogy higgye el, nekem sem öröm, hogy ennyit várok,utazok meg szervezkedek egy hülye receptért, és nem én tehetek róla, hogy most itt kell lennem, szerintem nem mondott volna rá semmit, mert egyébként egy értelmes ember.

Csak belém égett, hogy nem szabad visszaszólni, csak szenvedni. Simán lehet. Te tudsz ezzel kezdeni valamit?