Depresszió, ha igen mit csináljak?

19 éves lány vagyok és az utóbbi időben valami nincs rendben. Eleve félénk, visszahúzódó vagyok és gyorsan rástresszelek bármire. Szerintem a végzős év és a vele járó megpróbáltatások hozzák ki belőlem ezt a "rosszul létet". Kb. 3 hónapja majdnem minden nap sírok egy órát, nem folyamatosan és nem is bőgök csak úgy pityergek, aztán összeszedem magam de később megint rám jön. Sokat alszom,merengek-képzelődöm és nézek sorozatot, mert addig sem a valódi életemmel kell foglalkozzak. Sosem volt még senkim, a külsőmre szoktam kapni pozitív visszajelzéseket, én még sem látom magam még átlagosnak sem. Ha valaki nevet a közelemben egyből arra asszociálok, hogy rajtam, persze érzem közben, hogy ennek nem nagy a valószínűsége,de mégsem tudom elnyomni az érzést magamban. Bármit csinálok nem úgy alakul, ahogy szeretném, sőt a legtöbbször nem is igazán én csinálok bármit csak úgy pechem van, ilyenkor nagyon elkeseredem. Ami miatt megijedtem, az az, hogy többször azon kaptam magam, hogy azon merengek milyen lenne csak úgy eltűnni ebből az életből. Nagyon szégyellem magam, mert igazán semmi okom nincs így érezni, szigorú de nagyon szerető szüleim vannak, barátaim is akadnak, akikkel egyszer-egyszer ki is mozdulok és tudom, hogy rengeteg embernek sokkal nagyobb igazságtalanságokkal kell megküzdenie, én mégsem tudok mit kezdeni magammal. Pszichológushoz/pszichiáterhez nem mennék, mert először is ahhoz a szüleimnek el kéne mondanom, hogy mi a helyzet és nem akarok nekik fájdalmat okozni, mert biztos magukat okolnák, másrészt pénzügyileg sem lenne megfelelő megoldás. 13-15 éves korom körül is volt már egy ilyen szomorkásabb korszakom, de akkor inkább átment lázadásba. Ezt hamar ki is nőttem szerencsére, a mostanival viszont nem tudok mit kezdeni, várjam amíg ki nem növöm ezt is?