Lehet hogy pszihopata szadista vagyok?

Én ellenkező neműeket kínoznék szívesen, hallani a hangjukat, ahogy üvöltenek a gyötrelemtől, ráébreszteni őket, hogy mekkora pondrók az eGO-juk mögött, figyelni, ahogy a fájdalom által lesüllyednek arra a legalja szintre, ahol nem ők kb. az istenek, hanem szánalmas senkik.

Sőt, megsüketíteném őket, hogy még inkább szenvedjenek, gyantát tennék a fejükre, aztán lehúznám róla az egészet (haha, mintha szőrtelenítenék!)

Valószínűleg te nem pszihopata vagy, bár ugyan a filmek nem így festik le őket, de a pszihopaták nem mindig egy vérengző tömeggyilkos őrültek (mindig vannak ugyan kivételek)

Pl ők az embereket tárgyaknak tekintik, amik segítik őket eljutni a céljukhoz, és már csak az hogy felmerült benned a kérdés hogy az vagy igazolja h nem vagy az, mivel ők mindig arra törekszenek hogy egy tökéletes külső mögé rejtsék igazi énjüket.

Őnekik nincsenek érzéseik, pl nem tudnak félni, vagy szeretni, egyszerűen nem tudják milyen félni vagy szomorúnak lenni, és ezt most nem átvitt értelemben mondom: nem képesek rá hogy érezzék ezeket az érzéseket.

+ ők elvileg pontosan tudják hogy mik ők (eltérően a szociopatáktól), hogy ők eltérnek többi embertől, bár ugyan lehetnek úgymond pótló érzéseik, de ezek nem igaziak és csak a színjátékhoz szükségesek. Magyaránt egy pszihopata nem feltétlenül egy őrült sorozatgyilkos, hanem egy olyan ember akit senki és semmi nem érdekli (még a következmények sem) a célján kívül, annyit még hogy nekik mindig kell valami inger, utálják a szokásost és az unatkozást is, ezért szoktak sokszor törvényt szegni is, vagy akár ölni.

De azért a helyedben megnézetném magamat egy dokival, mert nem tűnik ez egészségesnek.