Szadista-mazoista fantáziálás egész nap. Mi lehet az oka?

Már régóta, majdnem gyerekkorom óta bennem van ez. Alapjáraton egész nap fantáziálok, amikor nem kell valami külső dologra figyelnem (pl nincs mellettem senki, akihez beszélnem kellene, vagy épp nem folytatok semmi tevékenységet, amire oda kellene figyelni)...ilyenkor filmeket forgatok a fejemben saját magammal, valamint olyan személyekkel a főszerepben, akik valamilyen fontos szerepet töltenek be az életemben (többnyire a szerelmeimmel, ex-szerelmeimmel, valamint számomra vonzó befolyásos személyekkel, pl tanárommal vagy orvosommal). Ezek a képzeletbeli filmek van, hogy teljesen ártatlanok (táncos zenés, vidám jelenetek), de van, hogy átcsap valami egészen morbid vagy teljesen földtől elrugaszkodott képzelgésbe. Ezekben rengeteg a kín, a szenvedés, többnyire én szenvedek és a többi szereplő végignézi, de van, hogy egy másik szereplő szenved és én mentem meg, vagy épp mind ketten szenvedünk. Nagyon véres, fájdalmas dolgokat képzelek el egy történetbe helyezve, és élvezettel tölt el, nem tudok elszakadni ilyenkor és kimondottan rosszul esik, ha valami visszaránt a valóságba. Sokszor van, hogy szexuális jellegű ez a képzelgés, brutális erőszakolásokkal, vagy épp megalázó, fájdalmas orvosi jellegű vizsgálatokkal...ilyenkor, ha tehetem, maszturbálok is. Nagyon betegesnek érzem és el sem tdom képzelni, mi okozhatja...elvileg teljesen normális gyerekkorom volt, szerető és teljes családban nőttem fel normális körülmények között.

22/L