Hogyan gyógyitható a derealizáció?

A deperszonalizáció olyan tartós vagy visszatérő élmény, amikor a beteg úgy érzi mintha elszakadt volna saját magától, külső szemlélője lenne saját érzéseinek, élményeinek. A kórkép esetében a deperszonalizáció mellett derealizáció is előfordul, amikor a környezet, a tárgyak, az emberek valószerűtlennek, idegennek tűnnek. Az egyes epizódok percektől órákig, ritkán napokig, hetekig is eltarthatnak, majd spontán oldódnak. A beteg a megváltozottság, elidegenedés érzése ellenére is a realitásban marad, amnéziával nem jár az állapot. A kóros élményekhez rossz testi közérzet, szorongás társulhat. Az időélmény megváltozik, a külvilág tárgyait a beteg néha kisebbnek vagy ellenkezőleg, nagyobbnak érzékeli. A beteg fél az állapot visszatérésétől, annyira gyötrőnek és kétségbeejtőnek éli meg. A betegség a serdülőkorban vagy a felnőttkor elején kezdődik. Lefolyása krónikus, többségében hullámzó lefolyást mutat, míg ritkábban tünetmentes időszak nélküli, folyamatos tünetek észlelhetők. Pszichológiai stresszel járó helyzetek után a tünetek kiújulhatnak. A zavar oka nem ismert, enyhébb formái nem tekinthetők patológiásnak. Múló deperszonalizációs, derealizációs élmény előfordulhat alvásmegvonás, ismeretlen helyre való utazás, traumatizáló élethelyzet, életveszély, halálközeli állapot kapcsán is.

azonis tul vagyok , végig hümmögte amig beszéltem , gyogyszert meg nem irt fel ..semmit nem segitett!!

de annyi hogy hiztam egy 5-6 kilot , annyit mondott hogy tereljem el a figyelmem. mondtam neki hogy azon vagyok.. de ha egyszer tényleg elterelem 2másodpercre ujra eszembe jut .. megmagyarázhatatlanul nehéz ezt figyelmen kivül hagyni ..

én eggyáltalán nem érzem jol magam igy..