Lehet ebből komolyabb bajom? Sajnos nem tudom másképp csinálni.

Mióta kiköltöztem a kollégiumból, 3 éve, azóta nagyon rendszertelenül alszom, főleg úgy, hogy anyukám sosincs itthon, éjszaka sem. Mivel nagyon sok problémám van, és senkit nem találtam, aki tudott volna segíteni, úgy gondoltam, segítek magamon, valahogy felhúzom magam lelkileg, és fogok rá időt szánni. Nem tudom, hogyan kezdődött. Pár hónappal ezelőtt azt csináltam, hogy hazaértem a suliból, megcsináltam a házimunkát (mivel anyukám sosincs itthon mindent nekem kell csinálnom, én is főzök magamra.) megtanultam, amit kellett, és fenn voltam legalább hajnali háromig, és aludtam kb. fél hétig. Aztán egyre mélyebbre süllyedtem, valahogy ez sem volt elég. És most azt csinálom, hogy hazaérek az iskolából, alszom pár órát, nem sokat, és egész éjszaka fenn vagyok. Nincsenek átmenetek az éjszakáim, és a reggeleim között, néha úgy érzem nem is létezem, vagy valahol máshol vagyok. Állandóan beteg vagyok, csökkent a koncentrációm, és akkor ijedtem meg igazán, mikor az iskolában nagyon rosszul lettem, és a színeket sem láttam rendesen. (Az osztálytársamtól megkérdeztem, hogy mi az a vörös kulcstartó, a tolltartóján, és ijedten nézett rám, hogy: "Vörös???") Cukorbeteg is lettem, vizsgálatokra járok, bár még nem olyan vészes a dolog, csak figyelnem kell rá. Étvágyam nincs, egész éjszaka cigarettázom, és kávézom. Szeretném másképp csinálni, de nem lehet, mert muszáj magamra időt fordítanom, szublimálnom a gondjaim, mert ha nem, a napokat sem tudnám végigcsinálni..Nincs esetleg valami megoldás?