Bipoláris zavarral lehet rokkantsági nyugdíjra menni?

ja és egyébként rohadtul nem bírom ha megmondják mit csináljak, ha uralkodnak rajtam. Nem bírom elviselni a főnököket. Tehát így elég jól bevált, hogy így hogy nincs fix, és kötetlen munkaidő van, nem mernek pattogni. Mondhatni tisztelnek, te vagy az istenkirály, mert te hozod a cégnek a pénzt, ellentétben azzal ha kis szaros adminisztrátor vagy, mert mindenki téged csicskáztat megalázó módon. Én nem válogatnék, ha nem lenne ez a betegség, de egyszerűen kellett változtatnom, és pályát módosítanom, életvitelben megváltoztatni a felfogásomat, mert képtelen voltam együttműködni alkalmazottként. így meg a saját magam ura vagyok, itt állandóan van motiváció, előre lépés, és még tisztelnek is. Bár rohadt nagy para, hogy meg lesz-e az elvárt szerződés szám, de nekem még mindig kevesebb gondot okoz ez, mint állandó felelőséget vállalni a már eddig elvégzett munkámért, és ilyen hülye elvárásoknak megfelelni, mint "éjrél be időben, nem szabad egy percet sem késni" Az valahogy korlátoz, leural, és mindig a múlt határozza meg a jelened, a múlt állandóan visszaköszön, amit nem bírok elviselni. Értékesítőként pedig előremutatás van, ami azt jelenti, hogy a jelened határozza meg a jövőd. vagyis folyamatos motivációval lehet előre lépni. Az számít mit érsz el a jövőben. Nekem ez így működőképes. De ehhez kb. 4 év kellett mire megszültem, hogy én milyen területen tudok működni, miket tudok bevállalni, milyen embertípussal tudok dolgozni stb. Ja és hát nem utolsó sorban, hogy meg is mertem lépni ezt a lépést, az is idő volt.

köszönöm az érdeklődésed. te hogy vagy? tudsz dolgozni?