Öngyilkosság és boldogság? Mi a baj velem?
Igazából évek óta foglalkoztat az öngyilkosság kérdése, aminek nincs is különösebb oka, nem érzem magam depressziósnak. Mindenkinek vannak jó és rossz napjai, ahogy nekem is, családban is vannak gondok, magánéletben is, de ez még nem ok rá, tudom. Én sem tudom miért gondolkozom rajta... Úgysem teszem meg, bármennyire is szeretném, mert nem vagyok olyan önző, hogy itt hagyom pl anyámat egyedül, mert már csak én vagyok neki. De attól még zavar, hogy sokat jár ezen az eszem. Elgyengít.
Most egy ideig(kb fél évig) úgy lappangott bennem a gondolat, néha eszembe jutott, megpróbáltam legyűrni, ennyi.
Most viszont pár hónapja megismertem egy srácot, járni kezdtünk, szerelmes vagyok és boldog. Viszont az öngyilkosság egyre többet jut eszembe, és egyre erősebben is. Most akkor ez mi? Nem a depressziós embereknek vannak ilyen gondolataik? Miért foglalkoztat akkor engem is?:/
Szia!
Én is kb. fél éve vagyok így. Viszont nálunk elég erősen jelen vannak a balhék a családban, és néha a magánélet más területein is... Nagyon sokszor veszekszem az egyik barátnőmmel, és hát kiderült, hogy mániás depresszióm (bipoláris zavarom) van.
Ha erősödnének a szuicid gondolatok, kérlek fordulj orvoshoz! Még mielőtt komolyabbra fordulnának a dolgok/tapasztalat/ :(
Sokan vannak ezzel így, mert ha tetszik ha nem, az ember a legegyszerűbb megoldást keresi: elmenekülni, kilépni.
Még ha nincs is látszólag sok problémája valakinek, annak a személynek az a sok és az az elviselhetetlen.
Az a jó, ha van valamiféle hite az embernek és az visszatartja, mert tudja vagy hiszi, hogy az öngyilkossággal mekkorát esik vissza a fejlődésben. Persze megértem, ha valaki ilyesmiben nem hisz, de én igen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!