Velem van a baj vagy más is ilyen? Megoldható, mit ajánlotok? Többi Lent

Középiskolát amikor elkezdtem rájöttem,hogy nem szeretem így átmentem egy másikba ahol a testvérem és a barátnője is tanult. Elején azt is utáltam, nehezen nyíltam meg azonban maximum 2 hónap múlva egész jól kijöttem az osztálytársaimmal utána pedig imádtam az osztályomat. Együtt mentünk mindenhova a barátaimmal. Azonban sokszor éreztem úgy, főleg 12.ben,hogy nekem nincs kedvem már ehhez. Ehhez az esztelen ivászathoz stb így úgy érzem kicsit ember undorom lett a végére. Most elkezdtem a BME iskolát, és majdnem hasonló a dolog. Nem szeretem a sulit, nem vagyok annyira zárkózott mint régebben de haveri kapcsolataim nem alakultak ki. (Lassan egy hónapja itt vagyok) Ezen kívül nem szoktam elmenni és nem szoktam részt venni az ilyen nagy ivásokban meg túrákban stb, inkább járom a saját utamat (elmegyek konditerembe, találkozok bátyámmal stb). Azonban ehhez még hozzá jön az is,hogy debreceni vagyok és így elég kellemetlenül érzem magam itt. Igazából ha ennyire szivatós és rossz lenne a suli debrecenben ott még azt is kibírnám. Pesten koliban lakok, nem szeretem a sulit, nagyon nehéz és folyton az jár a fejemben,hogy ha otthon lenne ilyen órarendem mennyi mindent tudnék csinálni (igazi barátokkal, haverokkal elmenni bulizni vagy kondizni vagy kosarazni , sportolni stb). Szerintetek velem van a baj? Esetleg szerintetek megérné átmenni a Debreceni Egyetemre?