Mit csináljak, ha belebetegszem az iskolába?
Mindig is színötös voltam, kitűnő az összes év végén. Napi 4-5 órát tanulok, ez nem okozott gondot. Viszont történtek dolgok amik lelkileg nagyon mélyen hatottak rám. Nem mertem egyedül menni az utcán, stb. Tavaly évnyitókor sírtam az iskolában, azt hittem ott a vég. Sose éreztem még ilyet, nagyon ideges voltam, és úgy éreztem nem bírom. Aztán ahogy ment az iskola belerázódtam, bár a felelésekkor kivoltam, plusz beneveztem egy szavalóra, és ott még rosszabbul éreztem magam, mint évnyitókor. Azóta lett barátom, Ő segített sokmindenben. A barátaimat szépen kezdtem elmarni magamtól, nem éreztem rájuk igényt. Elmentem pszichológushoz, aki megállapította, hogy nagyon magas a szorongás/depresszió szintem, de ez inkább a kamaszkor, plusz szitne mindenütt rossz volt az eredményem, a legrosszabb a másoknak való megfelelés. Azt is mondta, hogy nagy a mentális kontrollom, akivel elnyomom az érzelmeim.
NAMOST: ma volt évnyitó. Tegnap este alig tudtam aludni. Az iskolában különösebben nem volt baj, de amint eljöttem sírnom kell, úgy érzem nem akarom ezt. Félek, hogy nem jut a barátomra elég idő, holott tudom, hogy fog, félek, hogy nem fogom bírni a tanulást, holott tudom, hogy fogom....
RETTEGEK, de nagyon rossz, hiába tudatosítom magamban, hogy nicns baj nem múlik el az érzés. CSütörtökön megyek a dokihoz, de addig megőrülök. Hiába csinálok bármit, félek az iksolától, ott oylan "más" vagyok, nem akarom, hogy emgint kezdődjön...Mit tehetnék? Nem szeretnék minden este gyomorgörccsel lefeküdni és azzal ébredni....nyolcadikba ráment a gyomrom és három hónapig minden reggel hánytam a stressztől..17 éves vagyok.
1. Vegyél egy cicát/kutyát/hörcsögöt.
2. Olvasgasd a gyakorin a megerőszakolásos, alkoholista-szülős kérdéseket, és rájössz, hogy nem is olyan rossz Neked.
3. Hódolj a hobbydnak gyakrabban és többet. Mondjuk csípj le egy-két órát a napi tanulásból ehhez. Ha eddig 5-ös voltál, ettől nem romlasz le.
4. Minden hétvégére találj ki valami egyszerű kikapcsolódási módot - mindig mást.
Hát, jó lenne egy kisállat....De még egyelőre nem lehet.
2. TUDOM, hogy nem is oylan rossz nekem, sőt, mindenem meg van, ezért se értem miért nem múlik el bennem a rossz érzés. Tudom, hogy jó nekem, mégis az érzés nem múlik el és ez a bajom, nem tudom hogyan tudnám magát az érzést befolyásolni.
3. Sajnos nincs semmi hobbim, a hétvégére szoktak lenn programjaim-barátom és család-de lehet , hogy tényleg egy hobbi kellene. Köszönöm!
Nem beszólás akart lenni, csak amikor én ilyeneket olvasok, az eléggé sokkolóan hat és minden problémámat feledve megyek vissza a dolgomra.
Amúgy volt olyan barátnőm, aki minden egyes vizsgája reggelén elment hányni, de ő amúgy is mindenen izgult. Stresszhelyzetben a szervezet ürít, hogy minél gyorsabban el tudjon futni a "nagyragadozó" elől :) innen a hasmenés, hányás, bevizelés.
"Viszont történtek dolgok amik lelkileg nagyon mélyen hatottak rám. Nem mertem egyedül menni az utcán, stb."
Az innen származó tapasztalatokat kéne ellensúlyozni valami nagyon jóval. Más tényleg nincs. Bármi történt, azt úgyse fogod elfelejteni, viszont nagyon jó élményekkel ellensúlyozhatod. Szerintem az aktív kikapcsolódás lenne a legjobb.
ismerős csak nekem a sok stressztől romlottak a jegyeim...lettek 4eseim év végén tiszta kudarc volt és eldöntöttem h nem akarok MINDENKINEK megfelelni csak annak aki tényleg számít így kicsit könnyebb
meg elkezdtem naplót írni ahova leírom ha valami nyomaszt meg érzéseimet stb.
am azóta megint javulnak a jegyeim és próbálok minél többet kimozdulni itthonról, ha más nem kutyát sétáltatok ilyenek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!