Mit tegyek? Mi van velem? Egyedül vagyok ezzel? (a többi lent)
Hihetetlenül vacakul érzem magam. A mentális problémáim kihatnak rám fizikálisan is. Nem tudok leállni a folyamatos gondolkodással. Az élet és a halál... ez megy folyton folyvást, félek, szorongok. Ráadásul ha ez nem lenne elég szétszakadt a családom, sok gonddal küszködünk.
Ami igazán zavaró mostanában hogy egyszerűen úgy érzem mintha nem is valóság volna az életem. Próbálom ezt a sok mindent a kamaszkorom számlájára írni, de nem tudom átverni magam. Próbáltam kevesebbet gondolkodni és inkább élni, de nem megy, hiszen nem tudok megálljt parancsolni. Néha csak úgy élek és teszem azt beszélgetek valakivel majd a beszélgetés végére feleszmélek és rájövök hogy basszus éppen egy beszélgetést folytattam le úgy hogy fogalmam sincs mi volt a téma, de reagáltam. Folyton egyedül érzem magam, mintha mindenki elhagyott volna, és egyedül lennék a temérdek problémámmal, nem vagyok gyogyós... remélem, mert akkor nem vallanám be a tüneteimet, de akkor mi ez? Nincs senki aki átérezné a helyzetem a baráti körömből... orvoshoz félek elmenni mert az lenne az utolsó mentsváram... és ha ő sem tudna velem mit kezdeni végem lenne. Esetleg van valaki aki efféle gondokkal küzd?
válasza:*Néha csak úgy élek és teszem azt beszélgetek valakivel majd a beszélgetés végére feleszmélek és rájövök hogy basszus éppen egy beszélgetést folytattam le úgy hogy fogalmam sincs mi volt a téma, de reagáltam.*
Ez ismerős, de nálam olyankor van, amikor alszom és valaki bejön, mond valami nem túl lényeges dolgot én meg alszom tovább. És mikor már felkeltem, akkor számon kéri rajtam,hogy mért nem csináltam azt amit állítólag megígértem neki akkor. Veled nappal is van ilyen?
"Nem tudok leállni a folyamatos gondolkodással."
Gondolkodsz, tehát vagy :)
Tudom hogy reagáltam, csak nem tudom hogy beszéltünk, és azt sem hogy miről.
Igen épp ez a baj...ha a gondomon pörög az agyam akkor érzem hogy élek, hogy vagyok, de amint lazítanék ez elszáll, és olyan mintha nem léteznék, nem élnék.
válasza:Természetesen nem vagy "gyogyós", és nem is különleges a problémád. A pszichológusok/pszichiáterek találkoztak már hasonló esetekkel és annak ellenére, hogy úgy érzed olyan problémával küzdesz, amin senki sem tud segíteni, ez nincs így, sőt vannak ennél jóval komplikáltabb esetek is.
Tehát nyugodtan beszélj pszichológussal a problémádról. Akár interneten is kérhetsz tanácsot ( a személyes látogatás előtt).
Olvasgasd a válaszaikat, majd tedd fel a kérdésed annak, aki szerinted a legmegfelelőbb számodra.
bocsi de így könnyebb:
1. NEM VAGY GYOGYÓS
2. én is gondolkoztam ezen az élet halál dolgon és arra jutottam hogy még van 60 évem kb. és ezt inkább arra használom hogy boldog legyek és nem félek egy egész életen át
3.nekem a szüleim egy éve váltak el és a barátaim támogatnak de nem értik meg mit is érzek és ez nekem is probléma de amióta van kiskutyám valamivel jobb de ezt csak az idő tudja begyógyítani
4.nekem volt pszihológusom de az nem jó mert nem akartam egy vadidegennek kitálalni ezért egy év után beleuntam és mostmár csak akkor megyek amikor akarok
szóval énis így vagyok és nyugi beszélj sokat egy valakinek erről akiben megbízol és meghallgat de nyugi ez idővel más lesz :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!