Miért nem bírom a magánéletemet rendben tartani?
Mindig ha van valami problémám külső segítségtől várom el, hogy meghozza helyettem a döntést, vagy hogy tisztábban lássa a helyzetet mint én, akivel az események megtörténtek.
A páromra sokszor vagyok dühös, pedig jó ember. Anyuékkal is szoktam veszekedni. Amúgy más emberekkel jó a viszonyom, de furcsa, hogy azokat bántom meg mindig akiket szeretek.
Hogyan változtassak ezeken a viselkedéseken? Hogyan erősödhetnék meg, hogy szeressek "egyedül lenni", vagy elviseljem a magányt, vagy képes legyek önállóan is meghozni egyes döntéseket és nem mindig a hibát keresni mindenkiben.
Sokszor nem tudom, hogy mit akarok.
anyukám egyedül nevelt fel és bármilyen párkapcsolati gondom van, akkor az ő megoldása a szakítás, és dühös rám, ha én képtelen vagyok valakit dobni.
Nagymamám meg pont az ellenkezőjét mondja, hogyan kéne változnom, hogy mindkettőnknek jó legyen.
Anyu magánál akar tudni, azt akarja, hogy közel 25 évesen még mindig nála lakjak, és ha panaszkodom neki kikel magából, hogy miért költöztem el, még otthon a helyem. Holott azok sokkal többre viszik, akik kollégiumban már 18 évesen a saját lábukon, erejükből élnek és nem lesz belőlük anyámasszony katonája... Tudom, hogy tehetetlenségből dühös rám, néha azt érzem nagyon félrevisz az, amit mond.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!