Teljesen kiégett vagyok, mit csináljak?
Teljesen kiégtem 37éves koromra. Gyakorlatilag minden napom úgy indul, hogy fáradt a lelkem.
Nem hoz lázba egyetlen munka sem, semmi kedvem új embereket megismerni. Legfőképpen már nem érdekel senki baja. Amikor csak a családommal vagyok, esetleg azzal a pár emberrel akiket szeretek, és sem tv-t nem nézek, sem internetet nem olvasok, akkor tökéletesen boldognak érzem magam.
Az emberiséget szánalmasnak tartom, és teljesen teli van a tököm azzal, hogy minden ember szépnek, okosnak, csodálatosnak akarja magát beállítani, miközben tíz forintokért gyilkolja a másikat. Utálom a sok szentfazekat akik annyira erőszakosak, és gyűlölködnek a szeretetre hivatkozva, utálom a médiát mert a lelkileg legelrohantabb embereket rakják fénybe, és ettől egyszerűen undorodom. A vicc, hogy abban sem vagyok biztos, hogy velem van a baj.
Kedves utolsó hozzászóló.
Szerencsére én ennek a farokméregetési versenynek már nem vagyok része. Nincs hová mérnem, és minden tárgyam megvan amit valaha szerettem volna. Amire vágyok meg nem tárgyak, hanem a béke a lelkemben. Nekem inkább az a bajom, és ezt jól látod, hogy mindenki más egy eszetlen önzés mellett pusztítja magát, és a világot. Mimikrikben, álarcokban, játszott szerepekben, tetszelegnek az emberek, és semmire sem hajlandóak a másik emberért önzetlenül. Tapasztalom, hogy amikor jótékonykodom, és egy intézmény kap tőlünk valamit, akkor sokszor már az nehezére esik az ott dolgozóknak, hogy segítsenek behordani, azt amit adtunk. Ők sosem azt látják, hogy a kis közösségük gyarapodott valamivel, hanem, hogy be kell vinniük pár bútort, számítógépet, vagy bármi mást, és ezt túlmutat a munkakörükön. :)
Milyen jó olvasni ezeket a sorokat és látni hogy nem vagyok egyedül ebben a vívódásban!Én is így érzek ahogyan Ti sokan,akik itt kommenteltek.Nekem is már betelt a pohár,belül örjöngök,fuldoklok itt,egyhelyben toporgok itt,sehogyan sem találom a helyemet.Az El Camino-n én is gondolkodtam,de azért valahogy az az érzésem hogy ha itt nem találod meg magad,akkor az el Camino után sem fogod.OTT és AKKOR biztosan változást fogsz érezni,túllépsz magadon,de amint visszakerülsz ebbe a közegbe,ahol minden szürke,zajos,mindenért fizetni kell és nem kapsz semmit,tengernyi erőfeszítést teszel nap mint nap és senki sem honorálja és mindenki önző és erőszakos stb tsb akkor újra ugyanaz leszel,újra ugyanazok a gombok lesznek benyomva...
Ez amúgy egyre romlik az internet adta távolság és személytelenség miatt,az emberek (mindenki már sznte) ebbe a virtuális világba menekül,az igazi meg elsorvad...
Lehet hogy alakítanunk kellene első lépésben egy internettagadók táborát :)
De amúgy nem tudom ebből hol lenne a kiút,mármint ebből az önmarcangoló nihilből..
17:49
" Nekem inkább az a bajom, és ezt jól látod, hogy mindenki más egy eszetlen önzés mellett pusztítja magát, és a világot. "
Mondom, hogy nem kiégett vagy, hanem veszettül arrogáns. Ez akkor is így marad, ha a szokott arroganciáddal törölteted a válaszomat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!