A vagdosást felváltotta a nem evés?

Februárban tettem le a pengét. 3 évig csináltam. Mindegy, hogy miért. Ami furcsa, hogy nagy az étvágyam, és miért alakult ez ki nálam, hogy nem tudok enni. Keresem az okokat, de nem találom. Sok ideje nem vagdosom magam, és nagyon sokszor hiányzott, de erős voltam, és büszke voltam magamra, és a búcsú is olyan "szép" volt, hogy nem akartam megint belemenni. Testalkatommal sohasem voltam megelégedve, mert apám erős, hízós testtípusát örököltem. Anyámtól szinte minden nap kaptam csipkelődő megjegyzéseket, de lepergett rólam, jó vicc volt. Furcsa, hogy a régebbi nagy étvágyú lusta lányt, valami más váltotta fel. Anyám sokat dolgozik, így a háztartást nekem kell(ene) vezetnem. Amit csinálok, a legkisebb porszem is zavar, riasztó eddig nem így volt. Ő persze ennek nagyon örül, és az ő nevelésének tudja be a változást. Nem bírok szinte semmit enni, sokszor megszédülök, de igazából éhségérzetet nem érzek. Miért van ez? Tudom, vannak komolyabb problémák, amiket most nem írnék le. Pszichológus nem jöhet szóba. Valahogy nekem kellene magam helyre tenni, ahogy eddig? Mitől alakulhatott ki az éhezés élvezete? Valakinek van ötlete, a megoldásra? 17/L