Lehet változtatni még a régi, berögzült dolgokon?

A konkrét problémám a gyerekkori beidegződések.

A 8 általánost egyetlen osztállyal jártam végig. Kicsi koromban lassú és ügyetlen gyerek voltam, a tanárok sokszor kiabáltak velem, néha nem is értettem miért. Utólag nem tudom megítélni, hogy ők nem voltak e elég türelmesek, vagy tényleg egy kezelhetetlen gyerek lettem volna, de a lassúságomon és a nehéz felfogásomon kívül nem volt velem más probléma. Nem beszéltem csúnyán, nem verekedtem, nem hangoskodtam.

Az osztály, mint leggyengébb láncszemet, természetesen megtalált. Állandó piszkálódások célpontja voltam egész általános iskola alatt.

És pár dolgot magammal hoztam:

Ha bántottak és visszaszóltam, 5-en minimum ha nem többen rögtön ellenem gyűltek, és még ma is az az érzésem, hogy ha bármiért szólni merek 5X-ösen kapom vissza.

Ha jó időben egy társaságot látok, akik vidáman ülnek, beszélgetnek, nevetgélnek, akkor is ha nem ismerem őket, a nevetéstől még most is a hideg futkos a hátamon, mert régen mindig rajtam nevettek.

Ha bármit hibáztam a legapróbb dologért is hetekig bántottak, így nagyon szorongok azóta is, nehogy hibázzak, szinte kényszerem van rá, hogy mindent sokszor ellenőrizzek.

Vitába szállni nem merek. Ha mégis, akkor kétségbe esetten próbálok érvelni, ami meghallatszik a hangomon.

Mindezt magammal vittem a középsuliba, és azt a négy évet is végig szenvedtem ez miatt. Hamar rájöttek, hogy visszahúzódó nyuszi vagyok, akibe bele lehet rúgni. Most már szeretnék ezen változtatni, de mégis félelmet érzek, nem tudom levetkőzni ezeket a dolgokat.

Segítsetek!