Valóban ilyen a hiperérzékenység, vagy más? Normális vagy nem-normális, mert lehet hogy ti is ugyanígy élitek meg ezeket?

Állítólag élénkebben élek meg dolgokat, mint mások. Az normális, hogy például stresszhelyzetben mintha a bőrömön át, fizikálisan is érzékelném a lelki érzésemet, jó kedvemben nyüzsgést érzek, vibrál az egész testem de közben rossz is, mintha egy bomba lenne bennem és legszívesebben üvöltenék, majd szét pattanok, mániásan felhangolt lehetek. Rossz stresszhelyzetben pedig egyszerűen fáj, mintha éles kések lennének a bőrömben annyira rossz, hogy alig lehet elviselni. A fő kommunikációs eszközöm az érintés, vagyis ez az amitől kifejezetten jól érzem magam, ha nincs meg akkor üresnek érzem magam, meg azért sírok ha anyám nem ölel meg stb. Álmosan, kimerülten és van ilyen "ingergazdag" bőr érzetem, hisztis a hangulatom. Érzékeny vagyok hőmérsékletre, zajokra, környezeti változásokra (akár csak arra hogy megváltozik valaminek a színe vagy az anyaga, és ettől dührohamot kapok, és arra hogy mennyi ember vesz körül, általában minderre ugyanilyen fura érzéssel reagál a testem (vagy az agyam). Hangulattól, környezettől és még ki tudja mitől függ, de emberi érintés van amikor nagyon rossz, fáj, máskor pedig olyan jó hogy majd felrobbanok attól a bizsergető, jó érzéstől. 20 L