Az normális ha 18 évesen kb 10 12-nek érzem magam belűl még mindig?

Én meg közel a 30-hoz néha ötéves szintre esek vissza (poéból persze) szűk családi körben. Nagyon jólesik, ilyenkor úgy érzem, pihen, kikapcsol az agyam.

A lényeg, hogy felnőtt tudj lenni, amikor szükség van rá, amúgy pedig vedd áldásnak, és örülj neki, nagyon nem lehet jó megkeseredett felnőtté válni.

"Éppen hogy ezt a közösségi "életet" nem bírtam, és azért bomlasztottam,"

Értem én, azért írtam, hogy ezen a téren lesz pótolnivalód, de ez csak tapasztalat útján fog menni.

Különben meg 18 évesen senki nem "kész felnőtt" még, ott szokott baj lenni, hogy ennek nincs mindenki tudatában.

"muszály volt, mert nem bírt ki a suli, mert a tanárok már a lemondásukat adták be"

És elvittek pszichológushoz? Lehetnek problémáid, amik máig sem megoldottak.

"Éppen hogy ezt a közösségi "életet" nem bírtam, és azért bomlasztottam"

Tizenévesek szeretnek lázadni, ez nem abnormális. Másrészt majd az egyetemet, a munkahelyekedet, baráti körödet nem "bomlaszthatod", legalábbis nem sokra mész, ha próbálkozol vele.

"nem mosták át az agyamat, és nem neveltek robot birkává"

Attól, hogy egy ember tudja a játékszabályokat és tud alkalmazkodni, még nem birka. Ezt majd ha felnősz, megérted.

"Am a plüssökkel, és a legóval miért van baj?"

Semmi baj nincs velük. Még olyan felnőtt is van, aki legózik, na nem kalózvárat épít, hanem mondjuk programozható robotkart modellez legóval. Legózni tehát komoly munka része is lehet. A plüssökre ez már kevésbé igaz, bár mondjuk felnőtt tevékenység, ha valaki plüssfigurákat gyárt.

Nem a lego vagy a plüss a probléma, hanem két dolog. Egyrészt legózni meg plüssel játszani lehet többféle színvonalon és többféle módon. Mint leírtam, ha ez a szenvedélyed, akkor lehet ezt pozitív, hasznos módon is kiélni. Meg lehet úgy is, hogy megrekedsz egy olyan szinten, ami viszont nem produktív, nem színvonalas.

Ez átvezet a másik szemponthoz. A felnőttek élete sokrétűbb, bonyolultabb, érdekesebb, mint a gyerekeké. Többféle tevékenység és viszony van benne. Mondjuk a felnőttek dolgoznak, döntéseket hoznak, építenek dolgokat, kitalálnak dolgokat, művelődnek, gondolkodnak, alkotnak, ezen felül házasodnak, családot alapítanak, gyereket nevelnek. A gyerek inkább játszik. A felnőtt is jó, ha időnként játszik, de még mást is tud csinálni. Nem jó, ha egy felnőtt elfelejt játszani, de sok dologból kimaradsz, ha nem lépsz tovább a játék szintjénél.

Itt nem az a fő kérdés, hogy illik-e felnőttesen viselkedni, hanem előbb-utóbb hiányérzeted lesz neked is a "felnőttes" tevékenységek iránt, és jobban járnál, ha nyitnál ezekre.