Miért vannak rémálmaim?

A létezés oka és célja ismeretlen, bár szerintem hihetőbb, hogy egyáltalán nincs sem ok, sem cél. Az eredet pedig ezredekbe vész.

Realista hozzáállással igen kicsi az esély a válaszok megtalálására, de nem kizárt, hogy egy újabb véletlen folytán sikerülhet. Nem csak érdemes keresni, hanem muszáj is, az ember racionalizáló lény, értelmeznie kell önmagát és másokat, az életet, muszáj.

A felhalmozott tudásanyag és az ezernyi látásmód az egyetlen dolog, ami lázba tud hozni. Imádok kutakodni, olvasni, a látóteremet szélesíteni, - a tudásvágy motivál, még ha nincs is célom vele, mint mondjuk anno az alkimistáknak az aranycsinálás vagy az ölöt élet elixíre volt. Egyébként kiindulópont, bizonyosság nincs, vagy ha létezik, olyan egyszerűenk kell lennie, hogy készen kapva el sem fogadnánk azt, aki felkínálja, vagy ha magam találnám meg, mások kinevetnék.

Tr.

A kérdezőnek:

Sehogy nem vág ide,amennyiben arra a kérdésre,hogy mi a Hold,elég az a válasz,hogy az a világító izé ott az égen.

Ha az,hogy miért ott van ahol van,mekkora,milyen messze van,mozog-e,vagy sem,lehet-e rajta élet,ha igen milyen természetű,miből van,nem érdekes,akkor ennyit sem kellett volna írnom.Ha így van,jelezd és többet nem írok.

A másik válaszolónak:

Kérdéseket feltenni,vizsgálódni izgalmas.Megtalálni a válaszokat viszont szerintem jobb.

A sivatagban,egy darabig élvezetes,izgalmas lehet a víz keresése.Miközben bármerre is indulok,az a várakozó feszültség önt el,hogy talán épp amerre most tartok,az lehet a megoldás.

A víz megtalálása izgalmasabb-e,mint a keresése,nézőpont kérdése,de a szomjat a víz oltja.

Amíg azonban nem néztem át a sivatagot töviről-hegyire,nem jelenthetem ki,hogy ott nincs oázis,vagyis víz.

Kiindulópontnak elég a létezés.Magára a létezésemre

mondhatom,hogy csak egy álom, múló pillanat,pusztán illúzió,vagy az anyag és energia véletlenszerű szövevénye,stb.Akárhogy is gondolom,valami létezik,ez biztos.

Ha pusztán csak egy gondolat volnék,bár én nem így látom,akkor is valaki létezne aki kigondolt.

Így vagy úgy,de maga az,hogy valami létezik,az biztos,még ha fogalmunk sincs,hogy mi az.

Ebből ki lehet indulni.

Tr.

Úgy tűnhet mintha,válaszaim nem a kérdésedre felelnének,de úgy gondolom ha valaki még nem látott mentőövet,nem elég a kezébe nyomni,hanem célszerű elmondani mit tegyen vele,ezért a látszólagos kerülő út.

Kérdésedre,az összetettebb válasz első része,amit előzőleg írtam:

"Kiindulópontnak elég a létezés.Magára a létezésemre

mondhatom,hogy csak egy álom, múló pillanat,pusztán illúzió,vagy az anyag és energia véletlenszerű szövevénye,stb.Akárhogy is gondolom,valami létezik,ez biztos."

Vagyis első lépésként van egy biztos pontunk amiből kiindulhatunk:A létezés.

Az óceán közepén,egy magányos tutajon nagy kincs,ha van egy tájékozódási pont,például egy ismerős csillag az égen.

Nekünk ilyen lehet a létezés.

Kérlek válaszolj arra a kérdésre,hogy szerinted mi a létezés oka?Van-e az életnek értelme,ha igen mi az?

Szemben a látszattal,ez nem csak egy elvont,elvi szintű kérdés.

Filozófiát tanulok, so eleget gondolkodok, elmélkedek. Azt viszont nehezen tűröm, ha valaki válaszokat igér, de csak terel helyette, vagy akár ezernyi oldalon köntörfalaz - az ilyen műveket a sarokba vágom, és durcásan továbbállok. A dolgokat egyszerűen is meg lehet ragadni, ha pedig ez nem áll módodban, úgy ne játszd azt, hogy tudással rendelkezel. A létezés evidenciáját szerintem Descartes kellően kimerítette, és az általa megragadott tudat az, amibe általában a meditáció kapaszkodik. Lépjünk tovább.

Röviden: milyen tapasztalataid voltak a meditációval kapcsolatban? Függővé váltál, vagy eluralta valami a tudatodat?

Mik azok a negatív hatások?

Tr.

Élményeim:

Testen kívüli érzékelés,találkozások más(nem emberi)lényekkel.Érzékelése ,repülő 8-10 méteres lényeknek,"fénylényeknek" ,kommunikáció ilyen és ehhez hasonló valakikkel. Bizonyos erő megtapasztalása,irányítása,használata gyógyításra,távgyógyításra,átadása más személynek,használata a fizikai képességek megnővelésére,egyéb más dolgokra.Nem fizikai kommunikáció más emberekkel,természet erőinek (szélre,vízre gondolok)rendellenes használata.Ilyen dolgok megtapasztalása egyedül,másokkal,olykor "be nem avatottak"-kal is.Meg sok ezekhez hasonló élmény.

Ritkán éltem meg félelmetesnek a leírtakat,épp ez volt a baj.Egyre mélyebbre,és egyre beljebb mentem az "erdőbe",azt gondolva,hogy én irányítok,közben olyan dolgokat élhetek át amiről az átlag embernek fogalma sincs,az egyediség a rendkívüliség érzetét keltette mindez.Az igazán rémisztő és félelmetes élmények nálam ritkán jelentkeztek,de láttam másokat akik szenvedtek,szabadultak volna,de nem tudtak,voltak akik beleőrültek.Vannak akik néma rabok,nem is sejtik mi irányítja őket.

Mindettől,úgy gondolom,nem lettünk közelebb a kérdés megválaszolásához,ezért nem írtam ezekről.Van aki megijed,van akit vonz,de általában az ember megpróbál valami gyors sablon választ találni,amivel megnyugtathatja magát.Vagy azért,hogy tovább élhesse megszokott életét mintha mindezek a dolgok a mese,halucináció,képzelgés világába tartoznának,vagy kreál egy másik elméletet ami segítségével kiaknázhatja az ezekben a dolgokban rejlő lehetőségeket.Az utóbbi voltam én is.

Megértem,ha nem vagytok vevők arra amit,mint választ lassan,kibontva kínálok.A gyorsat nem érti senki,én sem értettem,feleslegesen meg nem fárasztom magam.

Amit találtam számomra kincs,nem dobálgatom "olcsón".

Szép életet.