A terapeutám elutazott, de majd ha visszajön, folytatni fogjuk a munkát ott, ahol abbahagytuk. Utolsó alkalommal köszönetképpen vittem neki egy kis csokit, mert születésnapomra ő is megajándékozott - hát nagyon meg voltam lepődve! - és az illem megkívánta.
Amikor odaadtam neki a csokit, azt mondta "adok két puszit". Ez még rendben is volt, fel is készültem rá abban a pár pillanatban, de utána meg is ölelt. És utána az ajtóban is. Nagyon megijedtem, mert egyrészt nem vártam, másrészt nem vagyok az az ölelkezős típus, amit ő is nagyon jól tudott. Csak véleményeket várok, mert nagyon össze vagyok zavarodva, és nem tudom, hova tenni...(Fél éve jártam hozzá terápiára, és már két éve ismerem.)
Valószínűleg emberileg megkedvelt, nem hiszem, hogy le akarná húzni a bugyid.
2012. jan. 23. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
2/14 A kérdező kommentje:
Ez meg sem fordult a fejemben, hiszen egyneműek vagyunk! Fiatal nő.
2012. jan. 23. 15:26
3/14 anonim válasza:
Biztos szimpatikus vagy neki. Fogadd el, van ilyen.
2012. jan. 23. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
4/14 A kérdező kommentje:
Igen, de én úgy tudom, hogy az orvos-beteg viszony szerint nem kezdeményezhet ilyesmit. Nem mintha bánnám, mert jólesett, csak hát ezzel pont azt vívta ki, hogy még inkább kötődjek hozzá.
2012. jan. 23. 20:19
5/14 anonim válasza:
Ezt, hogy ettől csak jobban kötődsz hozzá, legközelebb majd mondd el neki! Ha ő egy jó orvos, nagyon is jó oka volt rá, hogy ezt tegye; tudnia kellett, hogy majd mit vált ez ki belőled. De persze ne gondolj semmi rosszra...
2012. jan. 24. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
6/14 A kérdező kommentje:
Pont ezért vagyok zavarban. Miért pont az elutazása előtt tette? Mert előtte soha nem ért hozzám, még egy ujjal sem. Nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, heti kétszer jártam hozzá (mellesleg magánrendelésre). És elég időt töltöttem vele ahhoz, hogy tudjam, nyilván szimpatikus vagyok a számára és megkedvelt. Persze erre lehet azt mondani, hogy biztos azért gondolom, mert kötődöm hozzá, és azt látom benne, amit látni akarok. :) De én nem rajongok érte, nekem a tanácsai és a meglátásai hiányoznak, nem ő maga. Én tisztában vagyok azzal, hogy nem sokat tudok a magánéletéről, ami nekem is könnyebb. Sajnos az ősz még messze van, hogy felhozzam neki. De addig talán van időm átgondolni a dolgokat.
2012. jan. 24. 16:32
7/14 anonim válasza:
Azért, hogy átéld az ölelés élményét és elgondolkodj azon, mit jelen za, hogy valaki hiányzik.
2012. jan. 26. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
8/14 A kérdező kommentje:
Azért szerintem mindenki átélte már, milyen egy ölelés (még ha nekem nem is kellemes, ha olyasvalakitől kapom, aki nem áll közel hozzám) és milyen, ha hiányzik valaki.
2012. jan. 27. 10:29
9/14 anonim válasza:
Figyelj, mindketten emberek vagytok. Őt elragadta a hév, hogy utazik, ajándékot kapott stb. Nincs ebben semmi. Ha úgy állt volna ott, mint egy darab fa, és szűken elbúcsúzott volna, akkor meg azon filóznál, hogy miért nem örült a gesztusodnak.
2012. jan. 27. 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?
10/14 A kérdező kommentje:
Ahhoz nem kell megölelnie, hogy tudjam, örül neki. A mosoly már visszajelzés. Nem hiszem, hogy annyit töprengenék rajta, ha nem ölelt volna meg, hisz eszembe sem volt, hogy akárcsak én közeledjek felé így.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: