"Az anyaság a legjobb dolog" – most akkor csak nekem vannak gondjaim?
válasza:Megértelek, kedves kérdező. :)
Igaz, én még csak 19 vagyok, nincs gyerekem, viszont gyakran kell négy gyerekre vigyáznom teljesen egyedül - napokig. (12, 8, 5 és másfél évesek.)
A legnagyobb állandóan káromkodik és elégedetlenkedik, de persze én nem hagyom annyiban a dolgot, ha folytatja, kimarad a jóból, és őt nem viszem el legközelebb állatkertbe vagy játékkiállításra. Ez mindig bejön. Érdemes néha következetesnek lenni, mert akkor kontrollálni tudják magukat, és ez ugyanúgy érvényes a kisebbekre is. Az ötéves Emma is tudja, ha nem eszi meg az ebédet, nem jár finomság.
Persze borzasztó nagy türelem és energia kell négy gyerekhez, főleg, hogy ilyen nagy a korkülönbség közöttük. De még soha sem vesztettem el a józanságomat, szerencsére olyan személyiség vagyok, akiért bolondulnak a csöppségek, nem véletlenül tudom őket jól kezelni.
Fiatal vagyok, de én ebben nagy örömömet lelem. Anyám folyton azzal jön, hogy addig voltunk aranyosak meg édesek, amíg három évesek voltunk, utána már csak nyűg voltunk. Nos, én abszolút nem értek ezzel egyet. Más gyerekeit nevelem ráadásul, és még egyszer nem fordult meg a fejemben, hogy az egyiket jobban szeretném a másiknál. Lehet, hogy az empatikusságomnak is köszönhető, de én tisztában vagyok azzal, hogyha egy gyerek "hisztizik" annak oka van. Ők nem tudják elmondani, mi nyomja a kis lelküket, ezért a feszültség így oldódik bennük. Ilyenkor meg kell ölelni őket jó szorosan, hogy érezzék, te ott vagy nekik és segítesz nekik, bármi történjék.
Jó anya vagy, ne add fel, és bízz egy kicsit magadban!
válasza: válasza: válasza:Feltöltöttem egy könyv egy kis részletét képként (printscreeneltem, mert lusta voltam bepötyögni) ide: [link] (Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok [1977])
Én nem értek a gyerekneveléshez, csak eszembe jutott ez a kérdés, miután most beleolvasgattam ebbe a könyvbe.
válasza:13-as: akkor elmondanám, hogy a "napokig" az azt jelenti, hogy abszolút én viszek mindent otthon... tényleg azt hiszed, hogy csak játszok velük, olvasgatunk meg nagyokat sétálunk? :)))) ugyan márr!!... ezt te sem gondoltad komolyan.
De azért megnézném, hogyan boldogulnál négy gyerekkel, még ha szülő is vagy. Nem dicsekvésből, de négy gyerek az már kihívás.
Egyszerűbb úgy megoldani, ha belevonjuk őket a házimunkába, pakolásba, sütés-főzésbe. Persze néha nagy a kupi, de közös munkával ezt is el lehet simítani.
Aki meg olyasmit mond, hogy kár volt gyereket szülni...hát nem tudom, az nézzen a gyerekeire, és tegye fel újra a kérdést: vajon tényleg kár volt?
válasza:Mellesleg gyerekanimátor vagyok. :) Szóval azt is tudom, milyen 20-30 gyerekkel foglalkozni... szóval nekem az időm nagy részét gyerekek töltik ki, mégse "fáradok" bele.
Erre a négy gyerekre szívességből vigyázok, egyszerűen imádom őket, és a szülőknek is kell néha egy kis pihenés.
Köszönöm a válaszokat mindnyájatoknak!
A linkelt könyvrészlet tanulságos, és számomra megnyugtató, mert szerencsére én nem „rejtetten” érzem a gondjaimat. :) Amint írtam már, szerintem nem túlzottan jó, hogy az anyaságok egy folyamatos boldog állapotként idealizálja a társadalom, mert igen sok problémát már az is könnyebbé tesz, ha az ember kimondhatja, meg tudja beszélni másokkal, látja, hogy nincs egyedül. Nekem sokat segít, ha a „sorstársakkal”, ironikus formában ki tudjuk fejezni, mi nyomaszt.
Szerencsére az általam ismert anyák azért nem ennyire beteges módon éreznek, és azt gondolom, a leírtak mellett sok másból is adódhat az, hogy egy anya élete „nem csak játék és mese”. Elég arra gondolni, hogy nincs segítsége valakinek – a család szétszórtan él, a régen normálisnak tekintett dadus már nem a család része, a férfiak reggeltől estig dolgoznak… No és a mai „gyermekközpontú” nevelés is más talán, mint régen, mikor tíz gyereket szült egy nő (akikből 4-5 meg is érte a felnőtt kort), így nem koncentrált rá annyira egynek a fejlődésére.
Túl sok az információ, nehezen választja ki az ember azt is, ki az az autentikus személy, akinek az „elveit” követheti a nevelésben. Ráadásul óriási biznisz gyerekekkel kapcsolatos dolgokat árulni – vedd meg a bébikompot, gyereklaptopot, hétzenés lótúrót, mert az milyen tuti a gyereknek, így fejlessz, úgy taníts, egyik „doki” szerint így nevelj, másik szerint amúgy… a legjóindulatúbb szülő is belefuthat ezekbe, és tovább nő agyunkban az entrópia, és szorongunk, jól döntöttünk-e vajon tényleg.
Ezért mondom, jó annak, aki határozott elképzelésekkel bír, még ha azok nem is a legokosabbak vagy a legújabb iskola szerintiek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!