Valaki tud segíteni ezzel kapcsolatban?

Az öngyilkosság a legnagyobb mértékű gyávaság végső formája. Ne mondja nekem senki, hogy bátornak kell lenni ahhoz, hogy véget vess az életednek. Ahhoz kell bátorság, hogy minden gondod és bajod ellenére ne add fel és tovább élj. Segíts magadon úgy, hogy azt mondod: "Nem adom fel, mert én jobb, erősebb és keményebb vagyok ennél. Hiszen mi értelme volt az eddigi életemnek, a születésemnek? Nem, én megmutatom milyen fából faragtak, mert vagyok ennyire ERŐS."

Az élet egy küzdelem, ez kétségtelen. Ebben a küzdelemben, szenvedésben kell megtalálnod azt, ami számodra értelmet ad az életednek, ami boldoggá tesz. Emellett bírni kell az ütéseket, a fájdalmat és mindig újra felállni, míg le nem jár az időd. És ha valaki megtalálja magában az erőt a folytatáshoz - az bizony tiszteletre méltó.

Az a helyzet az öngyilkossággal szerintem, hogy bár aki elköveti, valószínűleg nem gondol bele, hogy milyen nyomot hagy ezzel - számára úgy tűnik, hogy saját magát likvidálja és ahhoz senkinek semmi köze, de az esetek többségében tönkreteszi azoknak az életét, akik közel állnak hozzá. Biztos vagyok benne, hogy vannak szeretteid, családod, barátaid, akiknek leírhatatlan fájdalmat okoznál ezzel. Én egyáltalán nem nézlek le, amiért úgy érzed, inkább feladnád, én is voltam már ott sokszor és valószínűleg leszek is. Erkölcsileg nem abban látom a problémát, hogy valaki önkényesen véget vet az életének - ez valóban az ő dolga - hanem abban, hogy a halálával milyen negatív hatást gyakorol a környezetére.

Ha tudsz angolul, ajánlom, hogy nézd meg ezt a dokumentumfilmet, eléggé tanulságos és megrázó. http://www.youtube.com/watch?v=tgG3kxnFTjU

Véleményem szerint az öngyilkosság csak akkor elfogadható, (bár akkor sem támogatom, ne értsen félre senki!) hogyha valakinek már semmilyen hozzátartozója nem él, és nincsenek barátai sem. Persze olyankor is butaság megtenni, hisz amíg élünk, bármi megtörténhet.