Anyám és a nagyanyám alkoholista. Mit tegyek?

Kicsi vagy még, de muszáj megértened, hogy ne bántson: a családodban egy anyai átok öröklődik. Valószínűleg a nagyanyád anyja a ludas, sem a nagyanyád, sem az anyád nem értették meg, miért lettek áldozatok.

Nehéz helyzetben vagy, mert te vagy a legkisebb királyfi, akinek el kell mennie szerencsét próbálni, ezenkívül szereted őket és segíteni akarsz rajtuk is meg magadon is.

Nagyon fontos a következő: ha nem oldod meg, akkor te is alkoholista leszel és a gyereked (aki tuti lány lesz) megörökli tőled az átkot.

Ha nekiveselkedsz, bármilyen nehéznek tűnik is, biztosan sikerrel fogsz járni. A döntés a tied.

Olyan dologgal kell szembenézned, amit egyáltalán nem ismersz, nem értesz, és félsz tőle, mert a felnőttek sem tudtak vele mit kezdeni. Tudnod kell, hogy az alkohol-, a drog,- és a gyógyszerfüggőség lényege, hogy az elviselhetetlennek tűnő lelki nyomást oldani próbálják vele. Azért is cs*szegetnek téged, mert hatalmas belső feszültségben élnek, aminek néha elszáll a biztonsági szelepe, és kicsap.

További fontos tudnivaló, hogy az alkohol , főleg mert szájon át cumizzuk be, olyan, mintha újra magatehetetlen lénnyé, csecsemővé tenne, ez a hamis illúzió tartja fogva őket, hogy nem kell tenniük semmit, ők áldozatok, gyengék, magatehetetlenek.

Tudnod kell, hogy az ember lelke azért hoz létre ilyen helyzetet, mert a feszültség oka a gyermekkorban keletkezett, amikor a lélek még nagyon nyitott a külső ingerekre, és azok rajta nagyon erős lenyomatot adnak. Ha valakinek gyerekkorában sérül a lelke, egy kéreg, egy heg, egy tályogos seb keletkezik rajta, amire az idők csak rápakolják a dugót. A gyermeki psziché sérülés esetén leválasztja magáról a fájdalmas részt, és eltemeti a tudatalattiban.

Anyád és nagyanyád ilyen gyerekkori sebeket hordoznak, s mivel az a részük nem tudott felnőni, mert elásták elevenen, csak kísért, és sír, nem hagyja nyugodni őket, innen ered a feszültség.

Ha egy kicsit végignézed a gyerekkorodat, megsejtheted, milyen trauma érte őket, mert biztos, hogy továbbadták neked öntudatlanul. (Beszélj a tesóddal, együtt könnyebb lesz kinyomozni) Onnan fogjátok felismerni, hogy olyan bántások, rossz emlékek vannak bennetek, amiknek az okát sosem értettétek pontosan, hogy miért kaptátok, miért tette ezt veletek anyátok/nagyanyátok.

Szeretném felhívni a figyelmedet azokra, amiket írtál, talán elindulhatsz ezen a nyomon:

A lek*rvázás egy olyan dolog, ami a te korodban biztos nem állja meg a helyét, én biztosra veszem, hogy nem vagy az. A pénzhiány nem csak a züllés oka, és apád sem véletlenül lépett le.

A kísértet szerintem a következő lehet:

Anyai ágon valamelyik femenő rokonod (dédanya, ükanya) "törvényen kívül" esett teherbe, emiatt az anyja olyan erőteljes szégyenérzetet ültetett bele, ami aztán lebénította a lány gyermeke felé áradó szeretetét, és vádaskodássá, lelkifurdalássá, és egyéb gyötrelmekké torzította. Nagyon valószínű, hogy a gyermek apja vagy emiatt, vagy önszántából elment, így a drámában nem volt férfiszereplő, apád ezért nem találta meg a helyét. Úgy érezhette, olyan dologért kell vezekelnie, amit nem is ő követett el.

Az átok egy bűntudat, ami generációkra eltorzítja a szeretetet, és kínozza a családtagokat.

Szedd össze a bátorságod, és faggasd ki ezekről a dolgokról a felnőtteket, értsd meg, hogy mi történt velük, mi miatt van ez a helyzet, és nyomozd ki , hogy honnan ered.

El fognak hajtani és utálni fognak érte,de ha megtalálod a mérgező tüskét, az átok magától elmúlik.

Ügyes légy, és mondd meg nekik, hogy ezt azért csinálod, hogy a te gyermekednek, az ő unokájuknak, ükunokájuknak ne legyen szomorú az élete, hiszen az élet szép, ott vagytok egymásnak, és ahelyett, hogy keseregnétek, lehetnétek boldogok is.

Mutasd meg nekik, hogy kell ezt csinálni.

Ha nehéz a feladat, és elbizonytalanodsz, tudd, hogy nagyon sok gyerekre hárul ez a feladat a mi korunkban, szüleink szüleivé kell válnunk, mert a háborúk és a történelem itt él a családjainkban, emiatt van minden.

Helyre kell állítanunk a szeretetet ezen a bolygón, nagyon fontos feladatunk van.

Puszillak