Nem tudom, meddig bírom így. Mindenki tényleg azt kapja, amit megérdemel?
Magamból kiindulva úgy látom, hogy nem.
Bár fogalmam sincs, mit várok attól, hogy írok egy anonim oldalra, azért megpróbálok mindent érthetően elmondani.
Tizenhat éves lány vagyok, más, nagyon más, mint az emberek körülöttem. Ez persze azt jelenti, hogy soha nem tudtam önmagam lenni, bár ehhez már elég régóta hozzászoktam - nem léptem át a "normalitás" határait; legalábbis azokat, amelyet a környezetem, a "társadalom" általában normálisnak tart.
Azt látom, hogy az emberek szeretnek, de csak felületesen, és csak addig, amíg a kapcsolat egyoldalú. Nem csak engem - mintha senki iránt sem lennének igazi érzéseik. Annyira bánt, hogy én mindig adok, amennyit bírok, cserébe pedig semmi. Semmi mély érzés, semmi mély reakció.
Mostanában viszont már nem tudok adni, nincs semmim. Lelkileg abszolút mélyrepülés, saját magamat sem értem a legtöbbször. És nem kellek igazán senkinek. És azért, mert így érzek, szörnyű önzőnek is tartom magam, hiszen vannak olyanok, akiknek nálam sokkal rosszabb - mégis elviselik...
Ne haragudjatok ezért a valószínűleg teljesen értelmetlen monológért; aki elolvassa és reagál rá, annak megköszönöm, de kérlek, emberi módon (ne bánts értelmetlenül). Az esetleges helyesírási és egyéb hibákért is elnézést - elég zaklatott vagyok.
Egyébként a kérdéseket megelőzvén elmondom, hogy járok pszichológushoz (a kórképet tarkítja drogfüggőség illetve változatos öngyilkossági kísérletek), gyógyszert nem kapok (ami nem azt jelenti hogy nem szedek), de így van valaki, akinek elmondhatom, hogy mi a helyzet. Sajnos csak hetente egyszer megyek, így két időpont között nagyon magam alatt vagyok.
Köszönöm, hogy elolvastál!
válasza:Sajnos a narkó megteszi a magáét, könnyen depibe esik tőle az ember.
16 évesen még ki sem alakult a személyiséged, ilyenkor nagyon káros kábszerezni, a gyógyszereket is ide értem.
Ne feledd: mindenki olyan ember lesz, amilyenné akkor válik, mikor felnőtté érik.
Én is azt tapasztalom, h a mai világ csupa felszínesség, érdek és cselszövés.
30 vagyok, én is zöldeztem és spuriztam 21-22 éves koromban, bár nem sokat, de gondolom, megtette a magáét.
Amit pedig a címben említesz: "Mindenki megfizet, ez a szabály, A dolgokért, mit az életében csinál."
válasza:Ez úgyis egy anonim oldal, szóval kifejtenéd kicsit részletesebben, hogy hogyan értetted a "másságod", amikor ezt írtad?
"más, nagyon más, mint az emberek körülöttem. Ez persze azt jelenti, hogy soha nem tudtam önmagam lenni, bár ehhez már elég régóta hozzászoktam - nem léptem át a "normalitás" határait; legalábbis azokat, amelyet a környezetem, a "társadalom" általában normálisnak tart. "
válasza:Télleg nem szeretnélek bántani mert én is nagyon sokszor így érzek és együtt is éreztem veled a drogos részig. Ha drogozol akkor már nincs értelme annak hogy itt írod a dolgokat. Drágám elkéstél sztem vagy 4 évvel ezzel a kommenttel. Amúgy meg biztosan van olyan mint én aki tudna szeretni csak hát azt keresni kell. Ha bármit is ér amit mondok akkor annyit tanácsolok hogy találj valami hobbit amivel kitöltheted az életedet, amit szeretsz és az öngyilkosságosdival is állj le!
16/F
válasza: válasza:Gyógyszert neki, hm, pirateca?
Kérdező, nézd, ha arra emlékszel, h a szipkázás előtt is ilyen vagy hasonló lelki állapotban voltál, akkor valóban előbb volt a depi, ám ha nem, a cucc hozta..
Állj le vele, főleg így, h nem is élvezed már, talán csak azért nyomod, h ne légy xar(abb)ul, mert így már nem poén.
Keress célokat, tanulj, h legyen jövőd, légy valaki, sportolj és járj nyitott szemmel!
Nem könnyű felállni, de ha már elestél, muszáj!
Go!
A fizikai függőségen már túl vagyok, lelkiekben viszont szerintem sosem leszek egyben megint. Az az igazság, hogy akkoriban nagyon zavaros volt minden, összezuhantam, és így visszatekintve már tényleg nem tudom, hogy mi hozott mit.
A másságot pedig úgy értem, hogy más az értékrendem, a nézeteim... és nem találok körülöttem olyat, aki teljesen megértene.
Nyilván a droghasználat nagy hiba, de én még mindig egyfajta tisztelettel nézek mindarra, ami enyhít a pszichikai fájdalmon, ami hat az elmére.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!