fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » A "kamaszkori" mentális...

A "kamaszkori" mentális zavarok/betegségek elmúlnak valaha?

Figyelt kérdés

És nem hagynak nyomot maguk után? Nem akarok megőrülni.

Értem itt a már betegessé vált dolgokat nem mondjuk a szokásos hisztit. Például deperszonalizáció/derealizáció. Nekem kb 2 hónapja van már ilyen és jellemző tünetem még a folyamatos "agyalás" néha a semmitől ok nélkül ideges vagyok, ha arra gondolok ,hogy el fogok ájulni pl egy ünnepségen akkor azonnal megszédülök. Múltkor bemeséltem magamnak ,hogy szívbeteg vagyok és 2 napig úgy fájt a szívem ,hogy azt hittem elvisz a mentő :s Tudom ,hogy ezekkel csak magamnak ártok de nagyon rossz már, és rettegek tőle ,hogy soha nem múlik el :S :S :S


2011. okt. 24. 20:39
 1/10 A kérdező kommentje:
Eleinte elviselhetetlen volt, most már vagy megszoktam vagy enyhült- de amúgy egy kicsit biztos enyhült- de mellé jön még az életcél nélküliség, sokat gondolkodok az emberek viselkedésén , nehezebben találok örömet az életben és néha bedepizek (persze úgy "igazából") és van amikor annyira fáradtnak érzem magam, hiába alszok vagy pihenek eleget. Már eléggé ki vagyok akadva előre köszi ,ha valaki válaszol!
2011. okt. 24. 20:39
 2/10 anonim ***** válasza:
100%
Szia. Nyugi, idővel el fog múlni (én úgy néz ki most kezdek kilábalni belőle). Nekem dührohamaim voltak, és én is ugyanígy féltem tőle, mint te, hogy nem növöm ki. Nem tűn el nyomtalanul minden, de már el lehet viselni a társaságomat, és nem teszek tönkre mindent, ha felhúzom magam. Az a fontos,hogy próbálj higgadt maradni mindig, nem stresszelni magad. tudom, hogy könnyű mondani, de ha pl azon kezdesz el gondolkodni, hogy mindjárt el fogok ájulni, akkor gyorsan 'válts témát', tereld el a gondolataid, pl kezdj el a légzésedre koncentrálni, magadban számolni.
2011. okt. 24. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 A kérdező kommentje:
Igen értem, de tényleg ,ha lehet olyan írjon akinek már elmúlt! Mert ahogy írod te sem vagy még jól! Én is sokszor hittem ,hogy vége! Már nem azért :S
2011. okt. 24. 21:56
 4/10 anonim ***** válasza:
Hú nekem is hasonló tüneteim vannak o.O .... én most megyek majd elsőnek pszichiátriai konzultációra ... elvileg csak GADos vagyok, viszont nekem is hihetetlenül élettelen a világ, olyan mintha nem léteznék, ha olyan dolog kerül szóba, ami az életről szól hajlamos vagyok rosszul lenni :( nayon rossz ... te elkeztél már valamilyen pichoterápiát vagy hasonlót?
2011. nov. 1. 17:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 A kérdező kommentje:
Nem! Egyenlőre elviselem. de sokat kérdezősködök a témában. meglátjuk mi lesz
2011. nov. 1. 22:38
 6/10 anonim ***** válasza:

Feleslegesen húzod ezzel a vacilálással az időt, a saját idődet. Az, hogy elmúlik-e az nem attól függ, hogy hány éves vagy, hanem hogy mit teszel azért, hogy elmúljon...

legalábbis azt hiszem

de fogadd el azt a tényt, hogy vannak dolgok, amiket nem tudsz irányítani, tőled függetlenül, de mégis benned vannak...


"Amit fontosnak tartok, az annak a megértése, hogy a pánik nem betegség, hanem

egyszerűen evolúciósán örökölt félelmi mechanizmus, ami tud igen ijesztő

és az életet korlátozó lenni. Nem hiszem, hogy pusztán azért, mert egy állapot

erősen korlátozhatja mozgásterünket, betegségnek nevezhető. Erről korábban

részletesen írtam, itt csupán nyomatékosítanám, hogy azzal semmivel nem

jutunk előrébb a probléma megoldásában, ha betegségnek nevezzük állapotunkat.

A szegénység, a magány, az előnytelen tulajdonságok is erősen korlátozhatják

életünket, „kezeléssel” el is lehetne őket mulasztani, mégsem tekintjük

ezeket betegségeknek.

Szorongásaink, akár súlyosak, akár enyhék, csak szorongások, amelyek az életre

és az egészségre nézve rövid távon veszélytelenek. Persze amúgy nagyon kellemetlenek.

A sokéves intenzív szorongás természetesen nem válik a szervezet

előnyére, lehet ijesztgetni az embereket ilyen vizsgálati eredményekkel. Csakhogy

az emberek nem „választják” a szorongást, mint valami káros szenvedélybetegséget,

tehát felesleges őket ijesztgetéssel lebeszélni róla."

2011. nov. 10. 22:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
És hogy hagynak-e nyomot maguk után? Én őszintén remélem, hogy igen, méghozzá megtanítanak élni, megbecsülni az életet. Nekem ez a tapasztalatom :)
2011. nov. 10. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:

Utolsó előtti : megkérdezhetem ,hogy te milyen "referenciákkal" rendelkezel ilyen ügyben amivel az elméletedet alátámasztanád! Nem mondom ,hogy hülyeséget írsz, de nem is értek mindenben egyet! Jah és nem írtam ,hogy pánikbeteg lennék? vagy ha igen akkor bocsi.

jah és jól esne egy "én teljesen felgyógyultam a derealizációmból csak helyre kellett hozni az életem és megvalósítani vagy megtalálni önmagam" vagy " igen elkezdtem szedni a xyz-t és teljesen jól vagyok ,ez már a MÚLTÉ" .


Mert ha ebből nem lehet "kigyógyulni" akkor inkább felkötöm magam!

2011. nov. 11. 17:38
 9/10 anonim ***** válasza:
Miért nem mész el pszichológushoz? Azért van, hogy segítsen.
2011. nov. 30. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
hipochonder.
2014. ápr. 12. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Egészség főkategória kérdései »
Egészség - Mentális egészség kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!